Legalább fénylik

Vészjóslóan kezdődött a nap, és csak a vége lett jó.

Délelőtt hatalmas katonai helikopter zúgott el a falu felett vörös kereszttel az alján, és az ember nem tudta eldönteni, hogy a táborban diagnosztizált három H1N1-eshez van-e köze az ijesztő látványnak vagy valami máshoz. Aztán amikor jött a hír, hogy a falutól tizenöt kilométernyire, Belgrád határában lezuhant egy MIG 29-es, már kezdett összeállni a kép. Később kiderült, hogy a katapultáló pilóta abban a katonai kórházban halt bele sérüléseibe, ahol a sertésinfluenza-fertőzötteket kezelik.

Nem sokkal ez előtt 200 méter pillangóúszásban Gercsák Balázs simán továbbjutott – aztán este a döntőbe már nem –, és sajnos előbb-utóbb minden elromlott, az is, ami jól indult.

Vívásban a női kard- és a férfi tőrcsapat is legelső meccsén kikapott, utóbbi ráadásul 17-re a következő körben kieső Japántól, ami a magyar vívósport Pekingben már megtépázott tekintélyén bizonyosan nem javított. Később az asztalitenisz-teremben sem úgy alakultak a dolgok, ahogy elképzeltük, Jakab János ugyan 4–1-gyel továbbjutott a fakezűnek vélt, ám annál jobb Vahed Malmiri ellen, de aztán Molnár Csaba és Zwickl Dániel is kiesett, noha küzdöttek mind a ketten.

Farkas Bálintra a bemelegítő cselgáncsteremben ráhajítottak egy „nehézsúlyú” női versenyzőt a szomszédból, ami olyannyira megviselte a térdszalagjait, hogy dr. Hidas Péternek, az egészségügyi csapat vezetőjének orvosi ellátásban kellett részesítenie. Farkas végül vastag fáslival a lábán bicegett be első meccsére, amit el is veszített. Az erőnyerőként kezdő Bor Barna ellenben haladt előre megállíthatatlanul, egy-két óra alatt az elődöntőben volt a +100 kilósok között. Kezdte is dörzsölni a tenyerét mindenki, mert a finálétól már csak egy tizenkilenc éves japán választotta el, akinek nagyobb nemzetközi meccse eddig hat volt, abból négy az idén februárban Budapesten, ahol a Hungária-kupa döntőjében veszített csak.

„Barna olyat csinált, amit nem lett volna szabad” – értékelt tömören Németh Endre szakágvezető, miután az elődöntő nem tartott soká: Kamikava Daiki 35 másodperc után ipponnal nyert. De a nap zárása azért szép lett: Jannisz Arzumanidisz hiába kergette végig a termen és lökte neki kétszer is a tatami szélén lévő eredményjelző tévének, Bor nagy kiáltással nyugtázta, hogy egy korai vazarival nyert a kisdöntőben.