A kombinált számot Marosinak találták ki
A lipcseiek nem sajnálták az ide jüket arra, hogy a hétvégéjüket az Eb-n töltsék. Talán a pénzüket sem sajnálták volna, de nem kértek tőlük belépőt, így szép számú nézősereg kísérhette figyelemmel már azt is, ahogy Tibolya Péter arénát betöltő örömkiáltásokkal biztatta magát a vívásnál, s végül a legjobbak között zárt. Marosi Ádám a tarkóját csapkodta, ha rossz döntést hozott, de többször választott jó megoldást; a világbajnoki címvédő Ilja Frolovot például az utolsó nyolc másodpercben verte meg, miután az orosz egyszer már győztesnek hitte magát. Németh Róbert viszont csendben kapta a tusokat, eléggé maga alatt volt. (A magyar tábor éjjel kettőkör ébredt, miután néhány kopasz, testes ember félelmetes üvöltéssel haladt végig az utcán; rigmusaikkal alighanem tudatosan riogatták Lipcse békeszerető polgárait.)
Az uszodában megint telt ház láthatta, milyen kitűnően úsznak a magyarok. Gyenesei Leila előző napi fölényes győzelme után Marosi Ádám a második, Németh Róbert a hatodik legjobb időt érte el. A lovaspályánál ezres tömeg féltette Németh Róbertet, amikor a tarka Icorado irtózatos sebességgel összevissza vágtázott vele. Pályaelhagyás miatt ötszáz pontot írtak a neve mellé.
„Normális lovaglással éremközelbe kerülhetett volna a csapat, de nem hibáztathatom Robit. Évekkel ezelőtti lovasbalesete után vasat tettek mindkét karjába, később az egyik újra eltört” – mondta el Pálvölgyi Miklós szövetségi kapitány Németh történetét.
Két nap lovasgondjai után viszont annál inkább ránk fért Tibolya Péter szinte tökéletes teljesítménye Eckberg nyergében. Három versenyzővel később a hatodik helyen álló Marosi Ádám lovagolt be Pirollal a pályára, s az első pillanatokban már látszott, hogy nyugodtan és nagyon odafigyelve veszi az akadályokat. A közönség közbetapsolása ellenére hibátlan maradt.
A kombinált versenyszámnál a kivetítőn a lelátó előtt futókat mutatták, akiket amúgy is láttak a nézők. Pedig hihetetlen dolgok történhettek a lőtéren: az első hat 22 másodpercen belül indult, köztük Marosi harmadikként, Tibolya hatodikként. Amikor egyharmad távnál visszatértek a stadionba, négy tagúra apadt az élmezőny, de mindkét magyar benne volt. Újabb egy kilométer után viszont már csak egy legény volt talpon: a cseh Ondrej Polivka.
Marosi száz méterről követte, Tibolya viszont csak sokára, kilencedikként bukkant fel. Még egy kör után utoljára futottak körbe a lovasstadionban, s Marosi Ádám már csak ötven méterre volt Polivkától, de közéjük ékelődött az orosz Ilja Frolov. Így értek célba, a magyar pedig két kezét az ég felé emelve ünnepelte bronzérmét.
