Egyelőre az ifiknél bizonyítana

Mióta tartozik a mindennapjaihoz az uszoda légköre?Mióta tartozik a mindennapjaihoz az uszoda légköre?

Édesapám négyévesen levitt a százhalombattai uszodába – állítólag azért, mert jó volt a vízfekvésem. Rögtön megtetszett az uszoda világa, bár eleinte még csak kétszer-háromszor vittek a szüleim az edzésekre. Aztán hétévesen Vértesi Tamáshoz kerültem, aki azóta is az edzőm.

Mostanában pedig egyre közelebb jut a felnőttválogatottsághoz.

A tavalyi volt az első olyan év, amikor a felnőttekkel mentem edzőtáborba, igaz, az hazai környezetben, Százhalombattán volt. Aztán az idén már én is elutaztam a dél-afrikai Durbanbe, kétszer Balatonfűzfőn is voltam. Mindannyiszor Cseh Laciék csoportjába kerültem.

A felnőttvilágversenyek előtt azonban még az ifjúsági Európa-bajnokság vár önre – a kontinensviadalra pedig jól „hangolt” a múlt heti ifjúsági országos bajnokságon.

Azért elégedett nem vagyok, de nem is szabad soha annak lenni. Prágában tudásom legjavát szeretném nyújtani, elsősorban az időeredményekre gondolok. Az biztos, hogy az aranyéremhez, de egyáltalán az éremhez nagyon jót kell, kellene úsznom. Ami biztos, ötven és száz méter háton indulok az ifi Európa-bajnokságon, s edzőmmel még tanakodunk azon, hogy ötven méter gyorson vagy pillangón álljak-e rajtkőre Prágában.