A hosszú és fárasztó szezon végén több ezer kilométeres útra indultak az angol futballisták, akik Kazahsztánban lépnek pályára szombaton. Fabio Capello együttese veretlenül vezeti selejtezőcsoportját, így Almatiban is kötelező győznie. Ettől függetlenül a szezonban lejátszott több mint félszáz tétmeccs ellenére Wayne Rooney a rá jellemző lelkesedéssel várja a találkozót, mert állítása szerint a szigetországi csapatban végre a számára legkedvesebb szerepkörben játszhat.
„Korábban is elmondtam, hogy az angol válogatottban azon a poszton játszom, amelyet a legjobban szeretek – mondta a támadó. – Nyilvánvaló, hogy a klubomban más a feladatom, de ez a menedzser döntése.”
Való igaz, az MU-ban Rooney inkább balszélsőt játszik, sokan dicsérik is, hogy „feláldozza” magát csapatáért – nem ritka, hogy a csupa szív támadó nem sokkal a labdavesztés után már a saját tizenhatosa előtt üldözi az ellenfél csatárait – ám legalább ugyanennyien vetik Sir Alex Ferguson szemére, hogy nem használja ki a képességeit.
„Amikor a bal szélen játszol, oda kell figyelned arra, hogy az oldaladon besegíts a védekezésbe, és emiatt időnként kevesebb energiád marad a támadásokra – mondta Rooney. – De a válogatottban Steven Gerrarddal vagyunk párban, akivel leveszszük egymás válláról a terhet, és ennek köszönhetően jobban tudok koncentrálni a támadásokra is.”
Bár azt nem állíthatjuk, hogy kizárólag a gólok száma határozza meg egy labdarúgó hasznosságát, beszédes, hogy Rooney legutóbbi öt válogatott mérkőzésén hét gólt szerzett, míg a „vörös ördögöknél” a szezon utolsó 19 összecsapásán sikerült ennyiszer a kapuba találnia. A csatár 23 éve ellenére már 21 gólnál jár a „háromoroszlánosok” között. Ezzel még jelentősen elmarad a 49 gólt szerző, rekorder Sir Bobby Charltontól, de elmondta, arról álmodozik, hogy megelőzi a manchesteri legendát. Ehhez időnként más szemléletben kellene futballoznia, de ezt ő is tudja.
„Szeretek a csapatért játszani, már évek óta ezt teszem, de néha talán lehetnék kicsit önzőbb is. Ha gólokat akarok szerezni, nem kereshetem mindig a társaimat, márpedig ha valóban legelöl szeretnék játszani, ezt is figyelembe kell vennem.”