A Vasas néhány egykori játé kosa hagyományt teremtett abból, hogy mesterüket, Illovszky Rudolfot május derekán meghívták egy gyömrői halászkertbe felidézni a régi szép időket. A legendás edző tavaly szeptemberben elhunyt, de az angyalföldi veteránok úgy döntöttek, hogy az idén is találkoznak a megszokott körben, ezzel is ápolva Illovszky Rudolf emlékét. Ihász Kálmán, Izsó Ignác, Komjáti András, Puskás Lajos, Tamás Gyula, Tóth Bálint és Vidáts Csaba képviselte a hatvanas-hetvenes évek játékosait, de ők rendszeresen „kívülről” is hívnak barátokat. Ennek köszönhetően foglalt helyet Magyar Zoltán, a Ferencváros és a válogatott korábbi menedzsere, Mezey György szakmai igazgató és Varga István vezetőedző pedig Fehérvárról érkezett.
„Nem számít, hogy nyolc hónapja el kellett búcsúznunk Rudi bácsitól – mondta pohárköszöntőjében Tamás Gyula, a válogatott egykori kapusa. – Azóta sem múlik el úgy nap, hogy ne gondolnánk rá. Ő most is velünk van, és velünk is lesz!”
A jelenlévők régi sztorikat felidézve jó hangulatot varázsoltak a vendéglőbe. Genzwein Ferenc, az egykori szakosztályvezető és vezetőedző például elmesélte, hogy amikor az ő irányításával nagyszerűen szerepelt a csapat, a tabella első helyén állt, és a Fradit fogadták, Rudi bácsi a taktikai értekezleten megkérdezte, ki fogja majd Lipcsei Pétert. Az edző azt felelte, fogja a görcs, arra utalva, hogy már a területvédekezés a módi, nem az emberfogás. A Ferencváros úgy nyert három nullára az utolsó tíz percben, hogy mindhárom gólját Lipcsei Péter szerezte. Rudi bácsi a meccs után besétált a gyászos hangulatú, csendes öltözőbe, és halkan megjegyezte: „Hát igen!
Lipcseibe beleállt a görcs...”
Egy másik anekdota mindent elárul a mesteredző klubja iránti rajongásáról. Komjáti András kislánya súlyos síbalesetet szenvedett tízéves kora körül, combcsontja nem keresztben, hanem hosszában törött el. Nyakig gipszben, felkötött lábában csavarokkal feküdt a kórházban, amikor meglátogatta őt Rudi bácsi. Köszönt neki, majd a visszaköszönést meg sem várva nagyot sóhajtott: „Képzeld Kata, nagyon
nagy bajban van a Vasas...!”