Ha él első „meccslabdájával”, már a hétvégén bajnok lehet az Internazionale, ehhez azonban a Chievo legyőzésén kívül az is kell, hogy a Juventus megnyerje a Milan otthonában a forduló rangadóját. A forgatókönyvnek mégsem örülne mindenki felhőtlenül a fekete-kékeknél, akik így kénytelenek lennének köszönetet mondani a torinóiaknak.
„Szó, mi szó, eléggé vicces lenne, ha a Juventus ajándékozna meg minket a scudettóval – világított rá a helyzet ellentmondásosságára Luís Figo, az Inter portugál középpályása. – De ne foglalkozzunk mással, ne válogassunk, az esélyt akkor kell megragadni, amikor kínálkozik. Noha még négy bajnoki van hátra, nem érdemes taktikázni.”
Nem számolgat a Milan és a Juventus sem, hiszen mindkét együttes számára csak a győzelem jelent segítséget a célok megvalósításához: a listavezetőtől hét pontra leszakadó pirosfeketék csupán így tarthatnák életben még pislákoló bajnoki reményeiket, a torinóiak pedig edzőjük állását menthetnék meg a sikerrel. Legalábbis átmenetileg: a hírek szerint ugyan Claudio Ranierinek az idény végén így is, úgy is távoznia kellene, egy milánói vereséggel azonban már a hátralévő találkozókon sem ülhetne le a padra.
„Nehéz ez az időszak számunkra, a Milan kétségtelenül kedvezőbb helyzetből várja a meccset, de éppen ez tehet minket éhesebbé a győzelemre” – próbálta meglátni a fényt a sötétségben Amauri, a Juventus brazil támadója. Tegyük hozzá, nem volt könnyű dolga…
Annál szebb napokat, heteket élnek mostanság a siker ösvényére rá- (vagy inkább vissza-) találó Milannál, még akkor is, ha a csapat minden valószínűség szerint trófea nélkül zárja az idényt. Egy szempontból viszont mindenképpen emlékezetes marad a 2008–2009-es szezon a klub számára: az utókor majd Paolo Maldini pályafutásának utolsó évadjaként emlékszik erre a periódusra. A vasárnapi összecsapásra pedig a veterán hátvéd utolsó Milan–Juvéjaként.
„Az Interrel, a Napolival és egyes években a Samppal együtt a Juventus a legnagyobb ellenfeleim közé tartozott és tartozik – tekintett vissza több évtizedespályájára Maldini. – Hogy válságba jutott a torinói egylet? A szurkolók bizonyosan nagyobb sikerekre vágynak, de én nem beszélnék visszaesésről azzal az együttessel kapcsolatban, amely az idény során a leginkább megközelítette az Intert.”