Az előjelek felemásak voltak.
A 2007–2008-as bajnokság tavaszán a Paks a kilencvenhatodik percben lőtt Tököli Attila-tizenegyessel fordított, és verte meg a házigazda Nyíregyházát 2–1-re. Az előző két fordulóban azonban két büntetőt is rontott a paksi csapat – Tököli Attila Győrben, Éger László a Fehérvár ellen hibázott. Kérdés volt tehát a találkozó előtt: örülnének-e a vendégek, ha szabálytalanságot jelezne a játékvezető a 16-oson belül, és ziccerhez juttatná a vendégeket? Egyáltalán a rontó futballisták vállalnák-e, illetve megkapnák-e újra a tizenegyes elvégzésének lehetőségét?
„Ezúttal is hárman vagyunk kijelölve, Tököli Attila, Heffler Tibor és jómagam – árulta el Éger László. – Az, hogy ki áll oda a labda mögé, azon múlik, az adott pillanatban ki érzi magában az elszántságot, illetve kinek, hogyan megy a játék a meccsen. Azt nem mondom, hogy dolgozik bennem a bizonyítási vágy, és örülnék, ha büntetőhöz jutnánk, ám azzal kiegyeznék, ha úgy alakulna a meccs, mint tavaly áprilisban.”
A paksi győzelemre mindenesetre a felek tavaszi formája és az első félidőben regisztrált lehetőségek miatt nagyobb esély mutatkozott: a Spartacus úgy várta Gellei Imre együttesét, hogy négy bajnoki óta gólképtelen. A pénteki találkozón is a vendégek kezdtek aktívabban, de Böde Dánielnek sem Filip Lazareanu alatt, sem a kapus fölött nem sikerült betlálnia.
A zömében az ellenfél technikai hibáját kihasználó, tudatos akciót elvétve vezető csapatok találkozóját a publikum sem élvezte. A folytatás pedig óriási szurkolói elégedetlenséggel kezdődött, mert tizenegyeshez jutott a vendéggárda. És itt a fent megfogalmazott kérdésünkre is választ kaptunk: nyilván Tököli Attila érezte magában az önbizalmat, mert a csatár vállalta a büntetőt.
Ám mint a hajrában kiderült, az sem volt elég, hogy duplázott.
A hazaiak előbb egy szabadrúgás után szereztek szépítő találatot, majd szögletet követően egyenlítettek. Nem is kellett több az első félidőben még háborgó hazai közönségnek, amely hátrányban még a „ku..a gyenge” rigmust skandálta, ám a lefújást követően elégedett tapssal és „Szép volt, fiúk!” kórussal kísérte az öltözőbe a Spari-játékosokat.
