Miután a Veszprém legyőz te az FTC-t az első elődöntőben, és már mindkét csapat ellenfélre várt, ünnepélyesen megnyitották a Magyar Kupa négyes döntőjét, sportszerű játékot és jó szórakozást kívánva mindenkinek. Az első meccs érintettjeinek egy része időközben hazament, megérkezett viszont a tekintélyes létszámú gyöngyösi lokálpatrióta társaság, hogy a honi első osztályban középcsapatnak számító együttest „beszurkolja” a döntőbe a KEK-negyeddöntős Szeged ellen.
Bár az alföldi gárda végig kézben tartotta a mérkőzést, a mátraalji csapat játéka is méltó volt az esemény rangjához. A csata három negyedénél például Kiss Imre nagy találataival többször is feljött két gólra a Gyöngyös. Kiss változatosan lőtte ki a sarkokat, a jobbátlövő posztjáról is adott hosszú, látványos átadást Nigrinyi Tibornak, aki vidáman megélt a bal szélen.
A balátlövő posztjáról Marian Kleiss közben csaknem hetvenszázalékosra tornázta fel a lövési statisztikáját, s minthogy tizennegyedszer dobott kapura – ezúttal talpról, irtózatos erővel – a meccs legjobbjának minősült. A lövések hatástalanítása ennek ellenére a csereként beálló Puljezevics Nenadnak jobban ment, mint Dragan Marjanacnak, míg a Szeged a túloldalon eredményesen rombolta a gyöngyösi védőfalat, nem csak az átlövésekkel.
A kemény, egykor a Szegedet és a Veszprémet is szolgáló védőspecialistát, Habuczki Tamást alaposan megpuhították, egy ütközésnél úgy megsérült a karja, hogy a kötés alapján vasárnap sem tudja majd felvenni a harcot. Pedig az FTC ellen a KEK lesz a tét, miután a trófeáért harcoló két nagycsapat az ősztől megint a BL-ben szerepel.
Hajnal Csaba veszprémi ügyvezető és a szegedi szláv edzőstáb barátsággal üdvözölte egymást, a tavalyi, majdnem tömegverekedésbe torkolló kupadöntőt vasárnap sem óhajtja felidézni senki.