Ugye, milyen jó lenne, ha a honi labdarúgás kapcsán (is) újból a futballról beszélnénk?
A közönségvonzó, tiszta játék öröméről.
Nem pedig arról, hogy háborúskodó csapatok dekázgatnak a paragrafusokkal, és nyakatekert jogi passzusokkal lövöldöznek egymás kapujára… Legyen végre a labdáé, valamint a játékosoké a főszerep; többet érjen a bírói síp a szájban, mint a fegyelmi bizottság DVD-lejátszójának távirányítója a tárgyalóterem asztalán.
Utóbbinak hamarosan úgyis elkopnak a gombjai.
A mögöttünk hagyott hetekben élvonalbeli csapatok szűk csoportja mazsolázgatott mérkőzések felvételeiből, majd videoegyveleg formájában az MLSZ fegyelmi bizottságának nyakába zúdította vélt vagy valós sérelmeit. Képernyőre is került a vétlen fehérvári Marko Andic, elrettentő példává „emelkedett” az újpesti Rajczi Péter, a lila-fehérek szerint rendre durván futballozó debreceni Komlósi Ádámot pedig még mindig elmarasztalás fenyegeti.
Futbólia arra kárhoztatott, hogy a marakodó felek meccseinek színtere legyen, ami csak árt a sportágnak. A tárgyalóterembe vitt vita rossz reklámja ez az egyébként is „eladási nehézségekkel” küszködő labdarúgásunknak. Jogi csűrés-csavarás helyett ideje közérthetően, a futball nyelvén beszélni.
Ne paragrafusokban, labdában gondolkodjunk
A Nemzeti Sport „taktikai” irányváltást javasolt a szövetségnek: alakuljon a következő bajnokságban olyan hármas bizottság, amelynek tagjai – korábbi klasszisok, válogatottak – jogosultak arra, hogy a vitás esetekről véleményt nyilvánítsanak, s elsősorban segítsenek. Válasszanak a bizottságba olyan embereket, akik érzik a játékot, mert tapasztalataikat, ismereteiket a futballpályán szerezték, s példát kaptak, sőt maguk is példát mutattak sportszerűségből; akik jól tudják, milyen a sunyi, az alattomos megmozdulás, képesek megkülönböztetni a kellő agresszivitást a kíméletlen durvaságtól.
Az ő szemük mindent lát, és a fair play szellemében élték-élik a sporttal kapcsolatos mindennapjaikat; függetlenek, nem ítélkeznek – őrködnek a sportszerűség felett. Ha valakinek panasza van – legyen szó játékosról vagy klubról –, a bizottsághoz fordulhat jó tanácsért, útmutatásért. Noha tagjait hívhatnánk békebíróknak is, ötletünk lényege: tanuljunk meg végre újból labdában gondolkodni – és ne paragrafusokban.
A futballisták hallgatnak azokra, akikre felnéznek
A kérdés az: az MLSZ által elfogadott NS-javaslat elnyeri-e a főszereplők tetszését is?
„Jól hangzik, hogy a bizottság egykori kiváló labdarúgókból áll majd – reagált Rajczi Péter, az Újpest támadója. – Bevallom, a közelmúltban sokkal elfogadhatóbb lett volna számomra az elmarasztaló fegyelmi határozat, ha olyanok hozzák a döntést, akik tisztában vannak vele, milyen egy futballmeccs a pályán belül. Ettől függetlenül azt tartom a legfontosabbnak és legjobbnak, ha minden testület betartaná a szabályokat. Kissé tartok tőle, hogy az új bizottság kinevezett tagjai sokat tévéznek, de abban biztos vagyok, hogy másképp látják az eseteket, mint – természetesen nem megbántva őket… – a jogászok.”
A közelmúltban súlyos sportszerűtlensége miatt április 30-ig eltiltott Tóth András is a kezdeményezés mellé állt: „Biztos vagyok benne, egy volt játékos jobban beleélte volna magát a helyzetbe, amelybe én kerültem…”
A Vasas hátvédje szerint egy korábbi klasszis más szemmel nézi a pályán történteket, mint mondjuk aki csak hosszú évekkel ezelőtt vagy egyáltalán nem rúgott labdába. Tóth András állítja: „A kedvezőtlen döntést sokkal inkább elfogadtam volna három olyan embertől, akire felnézek. Ha mondjuk Illés Béla szájából hangzott volna el, hogy András, ez nem volt szép, ezért eltiltanak, talán a szigorú büntetést is könnyebben feldolgoztam volna.”
Nyilasi Tibor: Mondjunk nemet az agresszióra!
„Az ötlet kiváló, hiszen azt a célt szolgálja, hogy gátat szabjunk a durva játéknak – véli a hetvenszeres válogatott Nyilasi Tibor, az FTC és az Austria Wien korábbi labdarúgója. – Biztos vagyok benne, hogy egykori kiváló játékosok vállalnák is a feladatot, ám félő, hogy személyük, ismerve a honi futball állapotát, egy-egy állásfoglalásuk kapcsán vita tárgya lenne… A videós elemzésnek sem vagyok ellensége: mondjunk nemet az agresszióra! A háromtagú bizottság élére viszont ismert, elismert, sőt világklasszis játékvezetőt állítanék. Például Puhl Sándort, aki nemcsak jól ismeri a szabályokat, hanem a játékot is remekül olvassa. Pártatlansága megkérdőjelezhetetlen. ”