A Doktor és az évek

Érez valami változást így, harmincévesen?Érez valami változást így, harmincévesen?

Amikor húsz voltam, és megláttam egy harmincévest, arra gondoltam, hú, milyen öreg. S most én is itt tartok, bár szerencsére – talán a munkám és az életem miatt – nem nagyon érzem a változást.

És pilótaként?

Nagyon és semennyire. A motorozás iránti szenvedélyem ugyanúgy lángol, és a versenyekben is ugyanúgy örömömet lelem, mint a legelején. Természetesen az idő múlásával az ember változik, fejlődik és tapasztaltabb lesz. Sokkal gyorsabb vagyok, mint amikor 1997-ben megnyertem az első vb-címemet, és nyugodtabban viselem, amikor nyomás alatt kell motoroznom. S talán furcsa, de a vereséget is sokkal higgadtabban fogadom el.

Hogyan telt el a harminc év?

Elégedett vagyok az életemmel, a pályafutásommal. Fantasztikus sikereket értem el, de az élet legfontosabb dolgait még nem valósítottam meg. Nincsenek gyerekeim, nincs saját családom. De jól is van ez így, hiszen még rengeteg időm van.

Gyerekként, ifjúként így képzelte magát harmincévesen?

Fogalmazzunk úgy, hogy tetszem magamnak. Fiatalos vagyok, fiatalabbnak nézek ki, mint amennyi vagyok. Szóval többé-kevésbé így képzeltem magam.

Megvalósította ifjúkori álmait?

Igen. De minden évben, minden versenyen, sőt amíg él az ember, mindig új célokat kell elérni. Folyamatosan küzdeni kell. Ha lazítasz, és azt mondod, mindent elértem, na, akkor kezdesz öregedni.

Tud még újítani, jobbá válni?

Még mindig hatalmas a motivációm és a koncentrálóképességem – s megmondom őszintén, nagyon örülök neki, hogy ez az idő múlásával sem változott meg bennem.

És mi újság a mindig tréfálkozó Valentinóval?

Az alapbeállítottságom ugyanaz, mint egykoron: szeretem az életet, és szeretek szórakozni. De persze bizonyos dolgok megváltoztak, ma már furcsán néznék ki egy felfújható guminővel a motorom nyergében…

Melyik a három legszebb dolog, ami megtörtént önnel?

Ha a privát életemre gondolok, biztosan a szüleimhez és a barátaimhoz fűződő kapcsolatomat emelném ki – nagyon fontosak számomra, szerencsésnek érzem magam, hogy vannak nekem. A sporttal kapcsolatban nagyon sok emléket őrzök, de ha egyet ki kellene emelni, akkor az a Yamahához történő szerződésem. Volt merszem átigazolni, és nyerni tudtam a számomra új márkával is.

Van valami, amit legszívesebben kitörölne a életéből?

A 2006-os valenciai versenyt, amelyre esélyesként érkeztem, mégis elvesztettem a világbajnoki címet. Sportolóként nagyon kemény időszak volt, nehezen tudtam túllendülni rajta. Magánemberként az adóbotrányomat említeném, amely szintén csúnya fejezete az életemnek.

Bármi miatt is van hiányérzete?

Szerettem volna kipróbálni magam a Formula–1-ben, de inkább a motorozás mellett döntöttem. Pályafutásom legnehezebb döntését hoztam meg, és még most is sokszor elgondolkodom, mi lett volna, ha az F1-et választom. Volt egy másik fontos döntésem is, amikor választanom kellett a Ducati és a Yamaha között. Így utólag nagyon örülök, hogy a Yamaha mellett voksoltam.

Kik a legfontosabb emberek az életében?

A szüleimet említeném, az édesapámat, Grazianót és az édesanyámat, Stefaniát. Nyugodt körülmények között neveltek fel, s ezt a harmóniát harmincévesen is nagyra értékelem.

Kinek mondana köszönetet?

Az apámnak, Graziano Rossinak. Elsősorban neki köszönhetem, hogy ennyi mindent el tudtam érni pályafutásom során, de köszönetet kell mondanom annak az öt-hat igazi jó barátnak is, akiknek a barátsága nagyon sokat segít nekem.

Úgy tűnik, a motoros Valentino felülkerekedik a magánember Rossin.

Fogalmazzunk úgy, hogy eddigi életem során nagyon sok időt szántam a motorozásra, rengeteg áldozatot hoztam meg ennek oltárán. Szinte az egész életem a versenyzés körül forog, éppen ezért több mindent tettem meg motorosként, mint magánemberként.

De azért volt fontos szerelem is, nem?

Életem legfontosabb szerelme Arianna – vele volt eddig a legszorosabb kapcsolatom.

Érzelmileg mi hatott még önre leginkább?

Meghatározó volt, amikor a 2007-es adóbotrányom után újjá tudtam szervezni az életemet, magánemberként és versenyzőként egyaránt. Ráadásul pontosan úgy, ahogyan én akartam. Aztán az is nagyon fontos, hogy azokkal az emberekkel dolgozhatok együtt, akikkel én szeretnék. Ez nagyon ösztönző.

A motorok közül melyiket szerette a legjobban?

Szeretném, ha a legszebb gondolatom a Yamahához lenne köthető, így azt kell mondanom, hogy a 2008-as motorom volt a legjobb. Az igazsághoz azonban hozzátartozik, hogy még mindig nagyon kötődöm a kétütemű gépekhez, ezért be kell vallanom, hogy abszolút értelemben az ötszáz köbcentis, kétütemű motorom volt az eddigi legizgalmasabb – amely, ugyebár, Honda volt. Amikor kilencvenkilenc decemberében először ültem fel rá, semmihez sem fogható érzés töltött el. Egyetlen más jármű sem volt annyira izgalmas.

Létezik ideális motor?

Több motorból építeném össze. Ha a teljesítményleadást nézem, a 2001-es Honda NSR500 és a 2003-as Honda RC211V blokkját választanám. A vázat a 2005-ös Yamaháról, míg a motorelektronikát a 2008-as Yamaháról venném. A gumi pedig Bridgestone lenne.

Melyik a kedvenc autója?

Természetesen a Formula–1-es Ferrari – amikor beleülsz, egyből libabőrös leszel. Nem titok, nagyon szeretem a raliautókat is, de egy F1-es Ferrari egészen más. Érzed a történelmet, amely során megteremtődött ez a csúcstechnika: szóval a Ferrari számomra az AUTÓ.

Milyen céljai vannak még a sportban?

Az elkövetkező két évben még biztosan a MotoGP-ben maradok a Yamahával, aztán majd meglátjuk. Talán megpróbálom megdönteni Giacomo Agostini győzelmi rekordját, azaz megcélzom a 124 nagydíjgyőzelmet, de az is lehet, hogy egészen mást fogok csinálni. Ralizok, vagy valamilyen gyorsasági autós szakágat választok. Azt nem hiszem, hogy az a Formula–1 lesz!

Pedig új karriert kezdhetne, mint Michael Schumacher a motorosoknál.

Nem, nem! A motorozás befejezése után muszáj, hogy több időm legyen a családalapításra. Ha fiam születne, nagyon tetszene, ha ő is motorozna!

És ha a rövid távú terveket nézzük? Mire számíthatnak a drukkerek?

Egyelőre úgy tűnik, Casey Stoner és én kiemelkedünk a mezőnyből. Mégis úgy gondolom, nemcsak kettőnk párbaja kerül középpontba az idei szezonban, főleg nem az idény második felében. Szerintem csapattársam, Jorge Lorenzo is főszereplővé lép elő, és a gyári Honda-duó, Andrea Dovizioso és Daniel Pedrosa is jó lesz, sőt Nicky Haydenre is oda kell figyelni.