Az utolsó másodperc hozta a győztes gólt
Vad szél korbácsolta a Balaton hullámait. A parton sétáló néhány turista fedezéket keresett, úgy tűnt, mintha durva vihar készülne. Pedig most nagyon is békésen telnek a napok Siófokon, az emberek újra bizakodnak, és hisznek a csodában: a bentmaradásban. Azt kérdezi mindenki, mi történt az ősszel még vegetáló kishitű csapattal, hogy tavasszal egészen más arcát mutatja. Győzelem a Fáy utcában a Vasas ellen, és óriási meglepetésre továbbjutás a kupában a Debrecennel szemben. Ez most a Siófok – ám a tíz pont hátrány még mindig nagyon-nagyon sok. Vajon mi lehet a kulisszák mögött, mitől javult fel az egykori Bányász? Na és mi lesz a sorsa a csapatnak, ha mégsem sikerül kiharcolnia a bentmaradást?
Nemes Ferenc klubtulajdonos apróbb titkokat osztott meg velünk.
„Most már elárulhatom, hogy az ősszel bizony voltak ügyek, fegyelmezési gondok, amelyeket nekünk, vezetőknek kellett megoldanunk – mondta a klubvezető. – Détári Lajos remek szakember, de egészen más pedagógiai módszereket alkalmazott, mint Aczél Zoltán. Ő túlságosan baráti viszonyt alakított ki a játékosokkal, akik olykor visszaéltek vele. Aczél Zoltán az asztalra csap, távolságot tart, és nem barátkozik. Keményen követel, ez lehet javulásunk egyik oka. S persze azt sem szabad elfelejteni, hogy Dömének még jóval szűkebb játékoskerettel kellett dolgoznia, ha kiesett egy-két meghatározó futballista, nem tudta pótolni őket. Most van húsz, nagyjából egyforma képességű labdarúgó. A kupában minél tovább szeretnénk jutni, és hiszek benne, hogy a nyártól továbbra is NB I-esek leszünk. De ha nem, akkor sem esik szét a csapat, lesz futball Siófokon!”
Az Aczél Zoltán által megfegyelmezett siófokiak ezen a nagyon hideg, szeles szombat délutánon hamar hátrányba kerülhettek volna, ha Kenesei Krisztián nem rontja el a büntetőt. De a hazai kapus hárított, s onnantól kezdve felváltva kerültek veszélybe a kapuk. Helyzet itt, helyzet ott, az a néhány száz néző, aki a lelátón didergett, nem unatkozott.
Nem volt magas színvonalú a találkozó, de a játékosok becsületére legyen mondva, loholtak derekasan, hol a labda, hol az ellenfél után. Kiegyenlítettnek tűnt a mérkőzés, hol a Siófoknak, hol a Szombathelynek voltak jobb periódusai. Aztán a hajrában rákapcsolt a Hali, és tulajdonképpen nem érdemtelenül talált a hazai kapuba, megszerezve a három pontot. Örömmámorban úszott a vendégcsapat, a zöld-fehér futballisták hosszú percekig ugráltak önfeledten mintegy kétszáz fős, lelkes szurkolótáboruk előtt. Eközben a klubházban Nemes Ferenc siófoki elnök folytatta a találkozó előtti monológját, és csak annyit mondott: „Bosszantó vereség, talán nem is történt szabálytalanság a gólhoz vezető szabadrúgást megelőzően. De megyünk tovább, nem adjuk fel… ”
A Paks vereségével maradt a siófokiak tízpontos hátránya, az üldözőverseny tovább tart.
