Elegáns, könnyed siker

„Most melyik ujjamat harapjam meg?” – tették fel a kérdést a kecskeméti szurkolók egymásnak.

Igazi sportos nap volt ugyanis a szerda Kecskeméten: a Messzi István Sportcsarnokban este hatkor kezdődött a kosarasrangadó, az Univer Kecskemét–Szolnoki Olaj összecsapás, míg a Széktói Stadionban a KTE-Ereco a Honvéddal játszott este héttől a Magyar Kupában. Sokan bosszankodva álltak a jegypénztáraknál, hiszen hiába szurkoltak volna mindkét csapatnak, dönteniük kellett. A helyszínen kiderült, ez inkább a kecskeméti futballistákat érintette rosszul, hiszen ötszáz szurkoló hiányzott a kezdésnél az aréna tribünjéről. A Honvéd tizennyolcas keretéből pedig Hercegfalvi Zoltánt hiányolhatta Sisa Tibor, a piros-feketék támadója ugyanis a buszon belázasodott, nem tudta vállalni a játékot. Ott volt viszont a kispestiek kezdő tizenegyében Misheck Lungu és Debreceni András, akik tagjai voltak a másodosztályból feljutó KTE-nek. A Honvéd védője óva intette társait attól, hogy elbízzák magukat: „A Pesten elért kétgólos előny még nem garancia a továbbjutásra a Kecskemét otthonában.”

Főleg akkor nem, ha a hazaiak villámgyorsan szereznek egy gólt. Ez volt ugyanis a terve Tomiszlav Szivicsnek, a KTE-Ereco vezetőedzőjének. A gól jött is gyorsan, már a harmadik percben, csak épp a Honvéd részéről. Dieng Abass telibe találta Tóth Zoltán kapust az ötös jobb sarkáról, róla a labda a kapu közepébe vágódott: potya volt a javából.

A bekapott találatot követően felpörgött a Kecskemét, és a tizenhatodik percben Kormos László jobb oldalról küldött beadását követően Montvai Tibornak sikerült is egy fejessel egyenlítenie.

„Még egy gól ebben a játékrészben, kettő a másodikban, és megvan a továbbjutás” – kiáltott fel egy hazai szurkoló a lelátón.

A Honvéd azonban keresztülhúzta az optimista számítást: előbb Abraham, majd Abass talált ismét a kapuba, előbbi Gyagya Attilát csapta be a 33. percben, majd pöccintette a labdát a jobb sarokba, utóbbi tizenegy perccel később jó lesipuskásként szinte a gólvonalról passzolt a hálóba (s közben jött a hír, hogy az Univer két ponttal kikapott a Szolnoktól, így a második félidőben a stadion közönségének hazai része néma csendben üldögélt a lelátón, nem volt minek örülni...).

A baj nem jár egyedül, tartja a mondás: Tóth Zoltán ugyanis egy kifutást követően lábsérülést szenvedett, Pavel Velimirovicsnak kellett váltania. A kispadról beugró kapus állta a sarat. A meccs hosszabbításában azonban őt is felavatták a vendégtámadók: a 91. percben Nemanja Arszenijevics emelt remekül a jobb sarokba.

Szép jelenet volt.

S egyben azt is híven tükrözte, hogy a Honvéd milyen elegánsan s könnyedén jutott a Magyar Kupa elődöntőjébe.