Stílusosabb csapat lett az ETO
A szerb kollégákból nagy riválisok lettek Magyarországon...
Dragoljub Bekvalac többek között azért fogadta el az ETO ajánlatát a télen, mert honfitársa, a Kecskemét szakmai munkáját irányító Tomiszlav Szivics megerősítette: annak ellenére sikeres csapatot kovácsolhat össze, hogy a zöld-fehérek szégyenteljesen gyenge őszt produkáltak, és csak a tizennegyedik helyről várták a tavaszt. A két szakember között zajló eszmecsere során viszont Tomiszlav Szivics figyelmeztette trénertársát: könnyen lehet, hogy változtatnia kell az általa favorizált felfogáson.
„Csapatainktól más-más stílust követelő edzők vagyunk: én a kamikazefutball híve vagyok, ellenféltől függetlenül gyilkos támadójátékot akarok látni, Dragoljub Bekvalacot pedig Szerbiában is a megfontoltabb, együttesét taktikailag tökéletesen felkészítő, a stabil védekezést előtérbe helyező szakvezetőnek ismerik – mondta Tomiszlav Szivics. – Nem vitás, korábbi eredményei őt igazolják, ám amikor a győri szerződése előtt megkeresett, és az ETO-ról, a magyar labdarúgásról kért tájékoztatást, azt mondtam neki, itt nem biztos, hogy gyümölcsöző lesz az eredménycentrikus, biztos védővonalra alapuló futball.”
Nos, bár a két szerb mester közül Dragoljub Bekvalac a tapasztaltabb, mind a Nemzeti Sport kérdésére adott válasza, mind pedig a Győr Kecskemét ellen mutatott játéka azt támasztja alá: megfogadta kollégája tanácsát.
„Talán a legjobb kifejezés a kompromisszummentes játék, ezt kértem a labdarúgóimtól – árulta el a taktikai utasítását Dragoljub Bekvalac. – Nem adom fel az elveimet, továbbra is fontosnak tartom a megfelelően megszervezett védekezésből induló játékot, de hazai pályán neki kell mennünk az ellenfelünknek. Segített Tomiszlav Szivics ismertetője, tudtam használni a tőle kapott információkat, de a tavaszi Győr arcát már az én elképzeléseim szerint formáltam.”
Nos, a stílus megváltozott: az ETO fegyelmezetten visszazár, amikor a rivális kezd akcióba, s már a felezővonalnál megpróbálja visszaszerezni a labdát. A Kecskemét ellen a győri ellentámadások majd’ mindegyike tudatos volt, és lövéssel fejeződött be. A hazai akciók a góllal debütáló, jobbról induló Tarmo Kink kombinatív játékának köszönhetően rendre változatosak voltak, és az egyedüli ékként szerepeltetett Bajzát Péter zseniális előkészítéseinek hála veszélyesek is – a második hullámban a tizenhatoshoz érkező futballisták elé passzolt labdák után több átlövési kísérlete is akadt a házigazdának.
A második félidőben az is kiderült, miért nem bánták Győrben, hogy csúszott a tavaszi rajt, és miért lehetett hallani az ETO öltözőjéből, hogy rengeteg taktikai variáció betanításán fáradozik az edző. A folytatásban ugyanis más formációra váltott a hazai gárda, immár két csatár rohamozott, és az akciók a szélekre korlátozódtak, ahonnan egymás után érkeztek a beadások. A csapat mégis passzívabbnak tűnt, mint az első periódusban, így Dragoljub Bekvalac Böőr Zoltánt és Rati Alekszidzét is pályára vezényelte, ám a találkozót valójában Stark Péter büntetőrúgásból szerzett gólja döntötte el.
Tabella a 4. oldalon
