Hatottak a büntetések

Sajtótájékoztató volt az előjáték.

Az este hatkor kezdődő DAB.Docler–Alba Volán elődöntő második felvonása előtt ötre meghirdetett gyűlés rövid lett, aki később futott be, félkor már csak azt láthatta, amint a szakosztály-igazgató, idősebb Azari Zsolt kisimult arccal sétálgat a VIP-teremben. Előtte nem sokkal azt jelentette be, hogy J. P. MacCallum egy szezonnal meghosszabbította futó szerződését. A nagy eseményhez persze szükségeltetett, hogy a csapat átküzdje magát a Ferencváros ellen a vártnál izzasztóbbra sikeredett középdöntőn, máskülönben nehéz lett volna eladni a szponzoroknak, hogy remek az edző, csak éppen az eredmény nem jött.

„Tényleg nyugodtabb vagyok, mint a Fradi ellen legutóbb” – erősített rá előző megállapítására Azari, miután arról értekezett, hiába jobb a Dunaújváros, mint a Ferencváros, a sportban nem mindig az erősebb győz. Erre hívta fel saját csapata figyelmét is a kezdés előtt, majd bátran megtippelte, hogy meg is verik a bajnokot. Azt a klubot, amely éppen a héten vált meg edzőjétől, és ahogy keretes írásunkban olvasható, pénteken meg is egyezett vele az elválás minden részletéről.

A kezdés tényleg biztató volt, az Acélbikák addig erőltették a kapu mögül kezdeményezett akciókat, míg az egyik góllal végződött. Vaszjunyin Artyom ücsörgött éppen a büntetőpadon, de hiába dolgozott az előnyön becsülettel a DAB, nem ment vele semmire, mígnem Jonkl László visszakanyarodott az alapvonalhoz, és opportunista módon középre tette a korongot, amit a kapura zúduló tömeg szélén érkező Borsos Attila felrántott a bal felső sarokba.

Hanem aztán jogosnak vélte az összes Újváros-drukker a délután megelőlegezett panaszáradatot, amely a vezetőbíró személye miatt ostromolta meg a fórumokat. Árkovics Miklós egymás után öt piros mezesnek mutatott ajtót, perceken át kettős fórban támadhatott az Alba Volán, és a harmad végére fordított is. Ahogy gyűltek a kiállítások, változott az emberek arckifejezése a talán jogostól az igen meglepőn át a fájdalmasan viccesig, de volt, aki eltorzult a látványtól. A VIP-szektor közepéből például egy rövid hajú fiatalember dobozos söre tartalmát spriccelte a vendégkispad plexijére, miközben csemetéje bojtos sapkában mellette ült: a locsolásból az előttük ülők is kaptak bőven. A túloldalon a B-középből a „Mocskos csalók!” skandálást felváltó gúnyos „Szép volt, fiúk!”-kal egy időben ötéves forma gyerekek mutogattak lefelé irányított hüvelykujjakkal…

Jobb lett a hangulat, amikor a második harmad elején Azari Zsolt egyenlített, ezenkívül azonban nem volt több gól a középső etapban, annál több kihagyott helyzet, szóló, ütközés, kapuvas, kakaskodás.

Az utolsó harmadra meglátszott a DAB-on, hogy EBEL-riválissal meccsel, hogy ezt két egymást követő napon teszi, s hogy temérdek emberhátránnyal kellett megbirkóznia az elején: két bomba után ellépett az AV, amit egy üres kapus góllal fejelt meg a legvégén, hiába volt a finisbe életet lehelő szépítés. Ezzel a címvédő a hétmeccsesre tervezett rájátszás második epizódját is megnyerte, s ha a hátralévő ötből négyet hoz, a játékosok visszakapják a hírhedt pénzbüntetés felét.

Ha azonban így játszanak az Acélbikák a harmadik meccsen is, megeshet, hogy az lesz a kivétel.