Néha a bajnoki cím is háttérbe szorul

vallása az, hogy igyekezzünk minél több lábon állni, nyilvánvalóan nem zárkózunk el semmilyen ésszerű ajánlattól.”

A válság hatásai is érintik a futballt: a szponzorok piaca szűkül, a forint gyengülése sem tesz jót a cégnek, a tulajdonos helyzete sem feltétlenül pozitívan változik, de a játékoseladásra is hat: mindenki óvatos, legfeljebb kölcsönvesz, és szabad játékosokat keres.

„Jó példa a debreceni: a tulajdonos volt annyira tőkeerős, hogy visszautasította az egymillió eurós ajánlatot Dzsudzsák Balázsért, bízva abban, hogy lesz jobb is – mondta Sallói István. – A legtöbb magyar klub boldogan eladna szinte bárkit ennyiért, de a Lokinak volt lehetősége kivárni, és még jobb áron eladni a középpályást.”

A nyáron ugyanilyen rossz lesz a helyzet

Lám, a riválisok is irigykednek: bizonyos szempontból valóban Szima Gábor, a DVSCTEVA elnöke nyilatkozhat a témában a leginkább kedvezőbb pozícióból, a Loki ugyanis felnőttvonalon az utóbbi évek első számú magyar labdarúgó-exportőrévé nőtte ki magát. Mindamellett nem véletlen, hogy a mögöttünk hagyott átigazolási szezonban a debreceni klub bevételei sem gyarapodtak jelentősen a játékjogok értékesítése révén, s a skót Hearts részéről a kapus Balogh Jánosért fizetendő 200 ezer euró – a két fél megegyezése alapján – csak májusban jelenik meg a futballcég bankszámláján.

„Pangott, de azt is mondhatnánk, hogy ezen a télen állt a piac – summázott Szima Gábor. – Azok a futballisták, akik januárban vagy februárban mentek külföldre, jobbára kölcsönjátékosként szerződtek új klubjukhoz, eladásra alig-alig tudunk példát hozni. A gazdasági válság igenis érezteti a hatását a piacon, a magyaron éppúgy, mint a kontinentálison. Azok a játékosok, akik a DVSC színeiben tizenegy, tizenkét bajnoki gólig jutottak, majdnem kivétel nélkül külföldre igazoltak tőlünk, egyedül Bojan Brnovicsot adtuk el magyar klubnak, a Győrnek. Az előrejelzések alapján a nyáron is szembe kell néznünk annak az eshetőségével, hogy a korábbiaknál ezúttal kisebb lesz az érdeklődés. Márpedig a Debrecen költségvetésében jelentős tényező a játékjogok értékesítéséből származó összeg, nagyjából a negyede a büdzsének, ezzel logikusan kalkulálunk a tervezéskor. Támadójátékos iránt, legyen szó csatárról vagy középpályásról, világszerte nagyobb a kereslet, a gyakorlat szerint értük nagyobb összeget fizetnek a tehetősebb klubok, mint kapusért vagy védőért.”

Nincs mese, még három évig külföldről építkeznek

Más szempontok alapján dolgoznak a Győr csapatánál, amely az elmúlt években az angol Watfordhoz távozó Priskin Tamás eladásából tett szert bevételre.

„Jelenleg nem vagyunk eladási kényszerben – mondtaKlement Tibor, az ETO FC ügyvezető igazgatója. – A minél jobb eredmény elérése a célunk, akármennyire is ellentmond ennek a tabella. Úgy gondolom, átigazolási politikánk tudatos.”

Aki követi az eseményeket, tudhatja, hogy a kisalföldi zöld-fehérek nyolc légióst szerződtettek, miközben sokak által irigyelt utánpótlás-akadémiát üzemeltetnek.

„Azért nem csak vettünk: elment a két Kovács Zoltán, Nikolov Balázs, Pintér Attila és Varga Zoltán – válaszolt aklubvezető. – Vagyis nincs túlzsúfolva az öltöző… Az akadémia szakmai igazgatója, Both József azt mondta, élvonalbeli, sőt nemzetközi szinten is piacképes futballistáink lesznek három év múlva. Mi pedig addig is sikeresek akarunk lenni, így a magyar szinthez képest erős légiósokat kerestünk, de ebben üzleti érdek is van, mert ha valaki innen tovább tud lépni, és az ajánlat nekünk is megfelel, tárgyalhatunk. De most a sportszakmai sikerek a legfontosabbak.”

Klement Tibor hozzátette: jelenleg Bajzát Péter és Józsi György iránt mutatkozott némi érdeklődés, de „ütős ajánlat egyikükért nem érkezett”. Az ügyvezető igazgató szerint háromoldalú a dolog: „Ha most valaki egymillió eurót kínál Bajzát Péterért Kazahsztánból, de a futballista azt mondja: bocsánat, oda nem szívesen mennék, akkor hiába lenne az üzlet nagyszerű a klubnak, nem lesz belőle semmi…”