Gyilkos centerek és triplák

Túl azon, hogy – enyhén szólva – barátibb volt a hangulat, a nyitány is teljesen másmilyenre sikeredett, mint három nappal korábban, Salamancában: Iványi Dalmának és Raksányi Krisztinának hála két magyar kosárral kezdődött a mérkőzés. Persze sejthető volt, hogy a Halcón Avenida nem hagyja annyiban, s előbb-utóbb beindulnak a pontgyárosai, de amit Le’Coe Willingham művelt a palánkok alatt, az ijesztő volt. A – finoman fogalmazva is – erős fizikumú amerikai nagyon hamar uralma alá vonta a gyűrű környékét, ha megindult a labdával, képtelenségnek tűnt megállítani a légióst, akinek sajnos a keze is jó...

A fordulatot ő hozta a mérkőzésben, s amikor belejött, hat ponttal már a vendégek vezettek, miután kivágtak egy 13–2-es rohamot az első negyed közepén. Nem rengette meg azonban a pécsiek hitét a salamancaiak fordítása, rakkoltak tovább, de az előnyt csak akkor sikerült visszavenni, amikor beakadtak a triplák. Nicole Ohlde-t ugyanis nagyon fogták centerben, szinte teljesen kivették a játékból, így a mezőnyembereknek kellett felnőniük a feladathoz, s magukra vállalniuk a pontszerzést. A jövő szempontjából biztató, hogy két fiatal, a már említett Raksányi és Sarok Nikolett adta meg a jelet a hárompontos vonalon túlról.

A távoli találatok első számú pécsi felelősének, Kelly Mazzanténak viszont sajnos nem ment a dobás kintről, ez már korántsem volt szívderítő... Miként az sem, hogy a második félidő hét salamancai ponttal kezdődött, de még mielőtt a közönségen úrrá lett volna a kétségbeesés, jószerével egyetlen perc alatt fordított a MiZo – sorozatban nyolc pontot dobva. Pedig több mint négy perc eltelt, mire megszületett a térfélcserét követő első hazai találat Török Szilvia révén, Fűzy Ákos azonban csak azért sem kért időt, s neki lett igaza, mert külső segítség nélkül is kilábalt a hullámvölgyből csapata. Ám Iványi Dalmáéknak három pontnál jobban nem sikerült eltávolodniuk a vendégektől.

Nem sikerült tehát lerázni a Halcón Avenidát, olyannyira nem, hogy a vajkezű belga bedobó, Anke De Mondt hármasa egyenlítést eredményezett a játékrész utolsó pillanataiban.

A végső negyeden múlt tehát minden. Az pedig nem a mi szánk íze szerint alakult. Abban is a vendégek vettek jobb rajtot, s bár a pécsiek 60-nál, majd 62-nél még utolérték ellenfelüket, ám a spanyol együttes De Mondt és Gunta Basko gyilkos tripláival, valamint jobb lepattanózásával állandósította előnyét, s amikor másfél perccel a vége előtt Iványi Dalma kipontozódott, sejteni lehetett a véget. A remek napot kifogó Török triplája még visszaadta a reményt, de...

…de ezen az estén a pécsi vágyak nem váltak valóra. A negyeddöntő lett a végállomás.