Otthon, mégis idegenül

Lassan érdemes lesz elgondolkozni azon, hogy a Stuttgart, az Eintracht Frankfurt és a Mönchengladbach után lesz-e még csapat, amelyet hazai pályán meg tud verni a Dortmund. Ha már a Cottbus sem került bele ebbe a körbe, akkor legalábbis jogosnak tűnik a kérdés. Sőt ha csak az eredmény alakulását (0–1 után Alex Frei tizenegyesből egyenlített), illetve a kiállítást (a Borussiából Li Jung Pjót küldték le) vesszük figyelembe, akkor az egy pontnak is örülnie kell a BVB-nak. Ha meg azt nézzük, hogy a német tudósítások többször is Gerhard Tremmel világklasszis védéseiről számoltak be, akkor kevés az iksz. Ahogyan „normális” körülmények között is az. Eléggé mulatságos, hogy az egykor bevehetetlennek hitt dortmundi erődben (hajdan Westfalennek hívták, ma Signal Iduna Parknak) a Borussia mindössze hárommal szerzett több pontot, mint idegenben – úgy, hogy hazai pályán kettővel több meccset játszott.

Csak éppen ezeken az összecsapásokon nyolc döntetlen is becsúszott, és végignézve az ellenfeleken, ritkán válik a sárga-feketék dicsőségére az iksz. Pontot vitt el innen a Bayern München (1–1), a Schalke (3–3), a Hannover (1–1), a Hertha (1–1), a Bochum (1–1), a Wolfsburg (0–0), a Leverkusen (1–1) és most a Cottbus. Hárman közülük inkább a kiesés elkerülésével foglalkoznak, a többség meg a Dortmund közvetlen riválisa a nemzetközi kupaindulásért zajló harcban. Így meg nehezen teljesíthető az igény, hogy az ősszel is legyenek majd UEFA-kupa-meccsek a futball egyik európai szentélyében.

A Dortmunddal ellentétben a Hamburg az ugyancsak gyengébb riválissal szemben nem szalasztotta el az előrelépési lehetőséget, és a Bielefeld legyőzésével fellépett a dobogóra. Az első három helyen csak H betűs csapatok (Hertha, Hoffenheim, Hamburg) találhatóak, rajtuk kívül még a Schalke és a Leverkusen tudta vezetni az idén a tabellát. A nagyra taksált Bayern még elöl sem állt, és jelenleg a dobogósokra is csak irigykedik. Bár a linekeri mondás szabad értelmezésben sokszor a bajorokra is igaz. A végén úgyis ők nyernek…