A tehetség többet ér az aranyéremnél is

Aki szenzációra vagy futballal kapcsolatos izgalomra vágyik, jobb, ha nagy ívben elkerüli a BKV Előre- és a budafoki műfüves edzőpályát. Az MTK Budapest edzésein ugyanis nincs hangos szó, nincs sértődöttség, nincs hiszti, helyette rend és fegyelem jellemzi a gyakorlásokat. Habár szerda délelőtt úgy tűnt, nem lesz edzés… Az MTK ugyanis háromnegyed tízre ígérte a kezdést, ám a csapat 45 perc késéssel érkezett meg a BKV Előre pályájára.

„Minden terv szerint zajlik, így a délelőtti edzés sem kezdődött később, mint ahogyan azt előírtuk – mondta a mesteredző. – Csupán az történt, hogy a futófolyosón melegítettünk, és persze használtuk a kondicionáló termet is. Most a labdás gyakorlatok következnek, aztán a kapura lövés, majd öt kilométeres futással zárul a mai edzés.”

Egyesek szerint hálás, mások szerint hálátlan szerepet szánt a sors vagy inkább az MTK vezetősége Garami Józsefnek. Nem titok, a Sándor Károly Labdarúgó-akadémiáról kikerülő képzett, ám még éretlen fiatalokat kell beépítenie az MTK-ba. Az ősz bizonyította, hosszadalmas és gyötrelmes út vár a fiatalokra, annak ellenére, hogy a honi viszonylatban egyik legjobb szakembernek számító mester irányításával tavaly bajnokságot nyert a csapat. A bajnokegyüttes azonban már a múlté, hírmondónak csupán Hrepka Ádám (21 éves), Zsidai László (22), Pál András (23), Kanta József (24) és Rodenbücher István (24) maradt. No meg a két nagy „öreg”, a 36 esztendős Mladen Lambulics és a 37 éves Végh Zoltán, melléjük kell beépíteni a második csapatból, illetve a már említett akadémiáról kikerülő, hazai öszszevetésben az átlagnál képzettebbnek tűnő fiatalokat. Nem túlzás, gyerekjátékosokkal foglalkozik Garami József, s mivel pályája elején éveken át pedagógusként dolgozott, tudja, miként kell bánni a tinédzserekkel, akik közül majd mindegyik élvonalbeli labdarúgó szeretne lenni, hogy aztán megfelelve a szakmai és tulajdonosi kívánalmaknak jó pénzért külföldre szerződjön.

„Sérültek az alapembereink: Pátkai Máté, Kanta József, Urbán Gábor csak speciális edzésmunkát végez, és Pál András is csupán csak erősít – mondta a kerettel kapcsolatban Garami József. – Remélem, a hét hét elég lesz a felkészülésre, s hiszem, hogy a keret fiataljai megragadják a kínálkozó lehetőséget. Biztos vagyok benne, hogy a válogatott szinten is számításba vett labdarúgóinkkal újra számolni kell majd, de a fiatalok között is vannak sokra hivatott játékosok. Velük szemben éppen a koruk, az éretlenségük miatt nem szabad túlzott elvárásokat támasztani! Tudatos munkával építgetjük a személyiségüket, a futballtudásukat. Újabb aranyéremről majd csak akkor beszélhetünk, ha kész játékosokká érnek ezek a labdarúgók is.”

A bajnokcsapat jelenleg a tizedik helyen szerénykedik, ám mégsem tér le a négy éve kiszabott útról: futballistákat nevel, nem titkoltan a csapatot működtető gazdasági társaság mögött meghúzódó üzleti körök kívánalmai szerint, s csak remélni lehet, hogy eljön az idő, amikor a honi labdarúgás is profitálhat a Garami József kezei közül kikerülő játékosokból.

Ha már a tehetségek képzése fontosabb az aranynál is…