Tortával köszöntötték

Az uszoda hátsó bejáratán érke zik – mint mindig. Elsőként edzőjét, Turi Györgyöt üdvözli – mint mindig. Majd gyors átöltözés után már a medence széléről figyeli a fiatalabbakat Cseh László.

Ez máskor nem így van, hiszen ilyenkor kemény szárazföldi edzés előzi meg a vizest: Cseh társai izzadnak is az edzőteremben, ám a halászteleki fiú ezúttal még „kimarad a jóból”.

Néhány perc elteltével meg is jelennek a többiek: Kovács Norbertet külön üdvözli Laci – a fiúk jó barátok a medencében és azon kívül is.

Turi György leülteti tanítványait a medence partján, ám még nem a feladatokat sorolja, hanem két tortát hoz.

„Két ünnepeltünk is van, hiszen ma Vivien-nap van, szerdán pedig Laci ünnepli huszonharmadik születésnapját” – mondja a mester.

Kádas Vivien – merthogy róla van szó – és Cseh László egymásnak is gratulál, Laci azonban nem eszik a tortából, inkább menne már a vízbe. Szepesi Nikolett viszont elfáradhatott az edzőteremben, szemmel láthatóan jólesik neki az édesség, olyannyira, hogy nemcsak a szájába jut a tortából s leginkább a tejszínhabból, hanem az orrára is.

Cseh Laci ekkor már Kovács Norberttel beszélget a hatos pályánál. Mindig itt edz, ismeri már a rajtkő, a fal minden repedését, a világért sem úszna máshol.

Utolsóként csobban a vízbe, és elsőként száll ki a medencéből. A megmártózásba belefér azért egy kisebbfajta verseny is: Kovács és Cseh 200 méter gyorsot úszik. Persze nem igazi verseny ez, Turi György arra kíváncsi, Laci hogyan bírja. Bírja! Százhetvenöt méterig együtt halad barátjával, ám ekkor Kovács Norbert „robbant”, s olyan időt úszik, amilyent versenyen szokott.

„Elég volt ennyi, nem szabad túlzásba vinni” – indul az öltöző felé Cseh, s közben mosolyog.

Mint az edzések után mindig.