Eleinte nem nagyon akart senkinek sem nyilatkozni, zavarában talán elbújt volna a világ szeme elől, a VIP-páholyban egy takaró alatt összehúzódva figyelte a mérkőzést, de a lefújást követően csak megenyhült. Súlyos sérülését követően Lengyel Krisztián egyelőre nehezen formálta a szavakat.
„Nem gondoltam, hogy ennyien lesznek a stadionban – mondta a fiatal szurkoló. – Rengeteg szurkoló állított meg a lelátón, elhalmoztak ajándékokkal, volt, aki sállal, más zászlóval, és akadt, aki különböző tollakkal és apróságokkal lepett meg, de egy drukker egy Honvéd-meccsekről szóló DVD-t is a kezembe nyomott.”
Lengyel Krisztián november 1-jén életében először járt labdarúgó-mérkőzésen, és arra a kérdésre, hogy megbánta-e, hogy akkor a DAC–Slovan Bratislava találkozó mellett döntött, mosolyogva csak ennyit mondott: „Sosem fogom megbánni. Senki sem kényszerített arra, hogy kimenjek a DAC stadionjába. Napról napra jobban érzem magam, és bár az a mérkőzés volt nekem az első, mostantól rendszeresen járok meccsekre.”