Vidéki fölény az álomcsapatban

VÉDEKEZŐ KÖZÉPPÁLYÁSOK

Igazolódni látszik a mindenkori szövetségi kapitányok döntéseinek helyessége. Három válogatott labdarúgó áll a szűrők lajstromának élén, ami ezt a kategóriát erősíti, igaz, a trió tagjai közül csupán a bosnyák Mario Bozsics kerettag ez idő tájt, ráadásul ő sem kap minden öszszetartásra meghívót. Kiss Zoltán – megosztott – első helye mindamellett apró visszajelzés, miért a DVSC a listavezető, s az MK-címvédő miért tudta egy alatt tartani meccsenkénti kapottgól-átlagát a Haladáshoz hasonlóan, amely ezen a poszton Molnár Balázst alkalmazza. Mario Bozsics helyezése annak fényében meglepő, hogy edzője, Szentes Lázár havi rendszerességgel megjegyezte: csapata, az Újpest középpályás védekezése hagy némi kívánnivalót maga után. Mario Bozsics példája örök érvényű – kivételek mindig vannak.

IRÁNYÍTÓ KÖZÉPPÁLYÁSOK

Mint a kapusoknál: a légiósok ezen a poszton is kisajátították a dobogót, sőt tulajdonképpen a negyedik helyet is megszerezték, habár a Brazíliában született Leandrónak már magyar útlevél is lapul a zsebében. A „karmesterverseny” nyertese, a svéd második ligáig jutó Szasa Dobrics a Vasasban is üde színfoltot jelentett, ráadásul technikai tudásán túl verbálisan sem gyenge, „újoncként” vezére az angyalföldieknek, ahogy Nemanja Obrics a szezonkezdetkor agyonsajnált, ám a kiesőzónától már most biztos távolságra posztoló Kaposvárnak, illetve a hondurasi „erőgép”, Luis Ramos a Spartacusnak. De végül is nem ezért szerződtet egy klub külföldi labdarúgót?

BAL OLDALI KÖZÉPPÁLYÁSOK

Ahogyan több éve mindig, ezúttal is jó vásárt csináltak Debrecenben: a Kaposvártól a Hollandiába szerződő Dzsudzsák Balázs helyére igazolt Szakály Péter a bal oldali középpályások legjobbja volt az ősszel. Remekül illeszkedik a jelenkori Loki csapatszerkezetébe: nagy munkabírású, pontos passzokkal játszó és ami rendkívül fontos, a kapu előtt is veszélyes középpályásról van szó. A Honvéd légiósa, Diego az elmúlt évadban is megmutatta, hogy jó helyen van nála a labda, és bár a kispestiek haloványan szerepelnek a bajnokságban, a brazil labdarúgó játéka színt vitt a piros-feketék hamuszürke futballjába. Az osztályzatátlagokat böngészve feltűnő, hogy ezen a poszton van hová javulni – egyik játékos tudása sem üti meg a jónak mondható hatost…

JOBB OLDALI CSATÁROK

Vérbeli góllövő csatárok tolonganak az élmezőnyben – kivéve a versenyben az első helyen záró Böőr Zoltánt, aki inkább az előkészítésben jeleskedett az ősszel. Ám úgy tűnik, a csapata kreatív játékáért felelős futballista teljesítménye gólveszélyes támadóként inkább szembetűnő. Pedig a második helyen végző Tököli Attila az idén is hozta a tőle megszokott formát, kilenc góllal segítette a Paksot. Az osztrák élvonalból hazatérő, szintén kilenc góllal álló Kabát Péter több újpesti mérkőzést döntött el a lilák javára, és bátran állítható, Szentes Lázár együttesének legjobbja volt az ősszel. Ám a rangsorból az is kitetszik, hogy nem minden esetben a gólok minősítik a csatárposztot: a nyíregyházi Bogdan Apostu – bár ugyanúgy kilencszer volt eredményes, mint az előbbi labdarúgók – játéka sokszor nem volt meggyőző, így csak tizenegyedikként végzett a posztján.

BAL OLDALI CSATÁROK

Habár a nyáron ismét meggyengült a Kaposvár, ebben az idényben is több kimagasló egyéni teljesítményt láttunk a Rákóczi futballistáitól: a posztján az élen végző Nemanja Nikolics technikás, kombinatív játékával tűnt ki, ráadásul a kreatív futball a kapu előtt is gyümölcsöző volt – a csatár hétszer volt eredményes az idény során. Az ősz egyértelmű felfedezettje az előző bajnokságban általában csak a Ligakupameccseken bevetett, az idén viszont a magyar válogatottba is bekerülő Rudolf Gergely volt, aki sokoldalú játékával hívta fel magára a figyelmet. Érdemes még dicsérni az újonc Szombathelyi Haladás labdarúgóját, Sipos Norbertet, akinek többek között a Honvéd ellen lőtt bombagólja miatt lehet emlékezetes ez az ősz.