Ezen az estén Bernd Schuster különösen sokat várt Arjen Robben szélsőjátékától, csakhogy a holland a bemelegítéskor megsérült, és nem vállalhatta a játékot. A Real trénere sebtiben a sokoldalú Royston Drenthét jelölte a kezdőbe, akiről hamarosan kiderült, bármilyen energikus is, balszélsőként képtelen helyzetet teremteni társai számára. S miközben Schuster keresgélte a fiatal és fölöttébb ideges holland helyét a pályán, a sok hiányzó ellenére rendkívül egységes csapat benyomását keltő és mindaddig inkább a biztonságra ügyelő Juventus megszerezte a vezetést.
A 17. percben Marchionni a felezővonalnál lecsapott Guti rossz passzára, és a madridiak térfelén helyezkedő Del Pieróhoz játszott. A két csapat két héttel ezelőtti összecsapásán is gólt szerző Alex megfordult, meglódult, és mivel társai egy kivétellel minden védőt elvittek előle, mintegy 20 méterről takarásból ballal lőtt – labdája a jobb alsó sarokba kanyarodott. Nehéz helyzetbe került a Real, hiszen nem valami stabil csapatának támadnia kellett, tudván, hogy a Juve bármikor képes ellencsapásra – és a torinóiak elvétve meg is lódultak. Mindazonáltal veszély inkább a hazai akciókban bujkált, Sergio Ramos közeli kapáslövése és Van Nistelrooy 16 méteres próbálkozása után a labda alig ment fölé, míg a 43. percben Mellberg csak az utolsó pillanatban tudta szerelni a bal oldalon a kapu előterébe vágtató Drenthét.
A szünet után a Real folytatta kétségbeesett rohanását a pénze után, de erőfeszítései kimerültek tizenegyes-kiharcolási kísérletekben; sem a Van Nistelrooy, sem a Raúl elleni megmozdulás nem volt klasszikus szabálytalanság, sőt Legrottaglie leszorított kezezése sem – még ha adtak is már hasonlókért büntetőt. A harmadik esetet azonban megelőzte egy másik, döntő fontosságú mozzanat: a 67. percben Del Piero 27 méteres szabadrúgásból is a jobb alsóba kanyarította a labdát (ezúttal jobbal, a rosszul felállított sorfal mellett), amivel biztossá vált: nagy meglepetéssel ér véget a mérkőzés!
A másik találkozón az UEFAkupa-győztes Zenitnek nem lehetett más célja, mint elmozdulni az utolsó helyről – ezt csak győzelemmel érhette el. A szentpéterváriak ennek megfelelően eltökélten kezdtek, azonban ez sokáig csak labdabirtoklásban és a türelmetlenség szülte szabálytalanságokban eredményezett nyomasztó fölényt, miközben a másik oldalon Nehajcsik közelről majdnem gólt lőtt. Aztán a 35. percben tipikus zenites ellencsapás végén Pogrebnjak jó ütemben kapott passzt Zirjanovtól a 16oson belül, átvette a labdát, majd a kivetődő kapus fölött jobbal hat méterről a hálóba emelt – amivel elindította a győzelem felé vezető úton a hajrában emberhátrányba kerülő csapatát.
