Nem volt könnyű helyzetben a Siófok elleni találkozó előtt Gellei Imre.
A hazaiak trénerének nemcsak csapata kapitányát, Éger Lászlót kellett nélkülöznie eltiltás (no és egyben sérülés) miatt, hanem a védő távollétében a kapitányi karszalagot viselő Kovács Attila kapust is, akit Pokorni Péter helyettesített.
Adta magát a téma: ezúttal a fiatal tehetség futballját kísértük kettőzött figyelemmel, kíváncsiak voltunk arra, hogy a kapuvédő miként tud élni az edzőjétől kapott bizalommal.
Nos, Pokorni Péterről tudni kell, hogy tagja volt a Csehországban Európa-bajnoki bronzérmet szerző U19-es magyar válogatottnak, így tehetsége elvitathatatlan. A fiatal kapus az ősszel egyszer már pályára lépett, és teljesítményével nem is okozott csalódást a Diósgyőr elleni 1–1-es összecsapáson. Most a Siófok elleni 90 perc során ismét bizonyíthatta, ha a szükség úgy hozza, a szakmai stáb bátran számolhat vele. Hosszú ideig jobbára csak a „munkanélküli” kapust figyelhettük, akit a Siófok labdarúgói nem igazán tettek próbára, az első harminc percben semmi más dolga nem akadt, mint hogy a hazapasszolt labdákat visszarúgja a mezőnybe, illetve hogy a kirúgásokat elvégezze. Az első szép megmozdulást a 31. percben láthattuk tőle, és bár Koós Gábor fejesénél az asszisztens lest jelzett, ő szép vetődéssel hárította a siófokiak játékosának próbálkozását. Később azt is bizonyította, hogy a játékkal is remekül együtt él, hiszen akadt több jó ütemű kifutása is. A 35. percben Kanta Szabolcs lövése után a kapujába került a labda, és bár bravúrral alighanem menthetett volna, elsősorban játékostársai hibáztak a laposan középre lőtt szabadrúgásnál. A félidő hajrájában egy sarokrúgásra rossz ütemben mozdult ki, ami azért jelzi, van még miben fejlődnie.
A második játékrészben távolról szemlélhette, hogy csapata mindent elkövet a fordítás érdekében, egyetlen Bojtor Lászlólövésen kívül nem akadt védenivalója. Összegezve Pokorni Péter teljesítményét megállapíthattuk: Gellei Imre bármikor számolhat vele.
Győztes csapat tagjaként vonulhatott le a pályáról, és ha belegondolunk, hogy a Paks az ősszel hazai környezetben eddig csupán a Győr ellen szerezte meg a három pontot, akkor nem is csodálkozhattunk azon, hogy a zöld-fehérek boldogan és egyben megkönnyebbülve ünnepeltek a mérkőzést követően.