Vasárnap este óta az a legfőbb kérdés Olaszországban, hogy Morganti játékvezető elvezette-e a milánói derbit. A bírónak – és partjelzőjének – felróják, hogy a Milan gólja esetleg lesről született (a televíziós felvételek sem egyértelműsítik a szituációt), hogy Gattusónak nem adott idejében sárga lapot, hogy a Burdissónak adott első sárga indokolatlan volt, hogy nem állította ki Sztankovicsot, és hogy még vagy tucatnyi helyzetben rosszul döntött.
A viták fényében szinte eltörpül Ronaldinho remeklése. A brazil klasszis a találkozó 37. percében a középpályán felnézett, a sérült Andrea Pirlo helyettesének képzelve magát milliméteres pontosságú indítással szöktette Kakát, aki majdnem az alapvonalig levitte a labdát, majd beadott, és a passzra Ronaldinho érkezett menetrendszerű pontossággal, majd a bal felsőbe fejelt úgy, hogy Júlio César a kezét sem tudta felemelni. „Erre a gólra várok, amióta Olaszországba szerződtem – mondta mosolyogva Dinho, aki a meccs után félmeztelenül sétált fel-alá a San Siro gyepén, hosszasan ünnepeltetve magát és ünnepelve az Inter elleni sikert. – Ez a stadion az otthonom, ezek a szurkolók és ez a klub pedig a családom. Fantasztikus érzés volt hallani, ahogy felhördült a tömeg, valahányszor labdához értem. Ez a győzelem nagyon fontos eredmény, örülünk neki, de tovább kell haladnunk ezen az úton, hiszen végre kezdünk formába lendülni.” (Az olasz sajtó nem felejti el megjegyezni, hogy Dinho ezzel a produkcióval feledtette közelmúltbeli botlásait, többek között a Brazíliában átmulatott éjszakákat…)
Carlo Ancelotti, a Milan mestere is dicsérte Ronaldinhót, akit a La Gazzetta dello Sport 7.5-ös osztályzattal a mezőny legjobbjának választott: „Most már kimondhatjuk, hogy meggyógyultunk, az idény eleji rossz formánk a múlté. Ronaldinho nincs még a topon, ezt az edzéseken is látjuk, de a mérkőzésen az adrenalin miatt szerencsére sokkal jobban teljesít. Harcolt, küzdött, és gyönyörű gólt szerzett. Igazából még meg kell találnom a végleges helyét a pályán, könnyen elképzelhető, hogy közelebb játszik majd a középső tengelyhez, ahogy Berlusconi elnök úr kérte.”
Apropó, Berlusconi: Olaszország miniszterelnöke, a Milan volt elnöke, aki hétfőn ünnepelte 72. születésnapját, és aki vasárnap ott volt a San Siróban, így értékelte a mecscset: „Ronaldinho nagyszerűen futballozott, de szerintem minden alkalommal, amikor pályára lép, elmondhatjuk, hogy egymagában megéri a belépőjegy árát. Biztos vagyok benne, hogy hamarosan Sevcsenko is a régi formájában fog tündökölni.”
Végül pedig még egy dicséret egy olyan játékostól, aki Ronaldinho mellett küzdötte végig az Inter elleni meccset, sőt gólpasszt varázsolt honfitársa fejére: „A magánéletben teljesen különbözőek vagyunk, a pályán azonban tökéletesen megértjük egymást” – mondta Kaká.
