Abraham nem szívbajos.
Egyrészt az orvosok mondták neki a többnapos kivizsgálás után, másrészt olyan higgadtan vette be Balajcza Szabolcs kapuját, mint annak idején ugyanezen a pályán Kozma Mihály vagy épp Dajka László. Ezzel a góllal vezetett a lendületesebben futballozó Honvéd, de addig azért még történt egy s más. Például a szurkolók szétbombázták a Bombázó nevű sörözőt. Nem volt ez valamiféle névnapi koccintgatás, hanem kemény ökölcsata, a sörözgető kispestieket támadták meg az arra portyázó újpestiek, aztán persze mint a rendre vigyázó tanító bácsi, megjelentek a rendőrök, véget vetve a csetepaténak. Legalább 1500 újpesti látogatott Kispestre ezen a délutánon, megtöltve a vendégszektort, ugyanakkor a vártnál kevesebb honvédos jött ki a meccsre. A kispestiek becsületére legyen mondva, rendkívül nemes gesztust gyakoroltak, amikor a találkozó előtt „Rudi bácsi, köszönjük!” feliratú transzparenssel búcsúztak a rivális Vasas legendájától. Ezután jöttek az ellenfelet szidalmazó rigmusok mindkét táborból.
De a pályán is nagy csata dúlt, egyértelmű hazai fölénnyel.
A Honvéd futballozott, a Honvéd irányított. Egyre-másra gördültek a piros-feketék rohamai, ám a helyzetek egy kivétellel kimaradtak. Egyre csendesebb lett az Újpest-tábor, csapata rendkívül visszafogott, sőt tanácstalan játékát látva. A lilák az első játékrészben gyakorlatilag egyetlen megkomponált akciót sem vezettek, megint áldhatják a szerencséjüket, hogy döntetlennel vonultak a szünetre.
Maróti Béla meghökkentő öngóllal egalizálta a meccset.
A Honvéd középpályása a találkozó után csak ennyit mondott: „Életem első öngólját szereztem, és rendkívül elkeserít, hogy éppen egy ilyen fontos találkozón. A mozdulat előtt megrántott az egyik újpesti csatár, nem tudtam irányítani a labdát, ezért fejeltem saját kapumba. Ha nincs az a szerencsétlen mozdulat, az Újpest jövő keddig sem talál a hálónkba...”
És nem volt ebben csepp túlzás sem. A kispestiek valóban agilisabban, veszélyesebben, kulturáltabban futballoztak a liláknál. Ha Mészáros István játékvezető kiállítja a rendre rossz ütemben, szabálytalanul közbelépő Lipták Zoltánt, talán minden másképp alakul.
Ehelyett a második félidőben kiegyenlítődtek az erőviszonyok. A Kispest óvatosabbnak tűnt, így az Újpest többször merészkedett a hazai térfélre. Furcsa ezt leírni a jó erőkből álló lilákról, de eléggé esetleges a játékuk, támadásaik rendszerint úgy épülnek fel, hogy a hátvédek jó hosszan előrevágják a labdát, aztán a túlerővel szemben legtöbbször Kabát Péternek kell helyzetet kialakítania. Ám az Újpest így is listavezető, ami elsősorban nem a csapat, sokkal inkább a magyar bajnokság kritikája.
Küzdelmes, olykor izgalmas, ám sok hiábával tarkított találkozón a Honvéd közelebb állt a győzelemhez, így a vendégcsapat értékes ponttal távozott a Bozsikstadionból.