A realitás talaján

Sokan sokféleképpen látják és értékelik a magyar férfiválogatott teljesítményét. Mészáros Lajos szakmai igazgató csapata nyolc csoportmeccsén kétszer tudott győzni és hatszor kapitulált, ezzel az A jelű kvintett utolsó helyén zárt, ami még nem is lett volna akkora baj, ha összteljesítménye kicsivel jobbra sikerül. Így viszont a 25 százalékos produktum a nem továbbjutó tíz együttes összevetésében csak a nyolcadik helyre volt elegendő, azaz jövőre a hetedik csehek, a kilencedik ukránok és az utolsó észtek ellen kell megvívnia harcát a bennmaradásért. A két szép és emlékezetes hazai siker – az olaszokat Szolnokon, a bolgárokat Salgótarjánban verték meg Fodor Mártonék – mellett voltak fájó vereségek, főleg a finnek ellen 13 pontos előnyről elveszített itthoni csata, s szoros hajrában elvesztett bravúrgyőzelem maradt el Porto San Giorgióban is. De az a legfontosabb, mit mond a szakmai igazgató, aki kérésünkre röviden összegezte csapata teljesítményét.

„Továbbra is fenntartom a véleményemet, hogy akik végigcsinálták a július tizennegyedikén kezdődő és vasárnap véget érő sorozatot, minden dicséretet megérdemelnek – vágott bele az értékelésbe Mészáros Lajos. – Már az elején tudtuk, hogy bravúrok kellenek a felsőházi folytatás eléréséhez, s noha kettő összejött, a harmadik nem, így jövőre kénytelenek leszünk megharcolni az A-divízióért. Rengeteg sérülés, lemondás hátráltatta a munkát, állandó szerkezeti problémáink voltak, hatalmas hátrányban daráltuk le a nyolc találkozót, hiszen míg ellenfeleink tizenkét játékost forgatva tudtak meccselni, mi ugyanezt nem tehettük meg. Két éve is hasonló szituációban volt az együttes, amely tavaly benn maradt. Jövőre nekünk is el kell ezt érnünk.”

A szakember három héttel a felkészülés kezdete előtt vette át a válogatott irányítását Sztojan Ivkovics lemondása után, s noha egyenes ágon nem sikerült elérni a kitűzött célt, nem tartja kudarcnak az együttes teljesítményét.

„Ez a realitás, lehet szépítgetni a dolgokat, de nem érdemes, szembe kell nézni azzal, hogy most ezen a szinten játszunk. Célszerű lenne, hogy a jövő augusztusi tornára ne csak májusban kezdődjön meg a felkészülés, hanem hamarabb. Azt is kiemelten fontosnak tartom, hogy elérjük, a válogatottbeli szereplésnek újra legyen rangja, s a klub- és egyéni érdekek ne kerüljenek a nemzeti együttesben való fellépés elé. Hamarosan beszámolunk a szövetségnek a sorozatról, aztán az is eldől, hogy továbbra is én viszem-e a gárdát. Fontos, hogy a 2005-ös, húsz éven aluliak számára rendezett utánpótlás Európa-bajnokságon szereplő játékosok minél előbb beépüljenek a válogatottba, mert velük fényesebb lehet a jövő.”