A tarjániak minden tiszteletet megérdemelnek: ők látták szerdán legközelebbről a finnek elleni lélekromboló vereséget, mégis sokan a csarnok felé vették az irányt, és nem azért, mert ott lényegesen kellemesebb volt a klíma, mint odakint. A meccs hőfokát a szurkolók lelkesedése Eb-selejtezőhöz méltóvá emelte már a kezdés előtt.
A vendégek erőcsatára, Dimitar Angelov magába roskadva hallgatta a bolgárok hősi himnuszát, kinézete alapján azt gondolhattuk volna, a légynek se tud ártani, de tapasztalatból tudjuk, gyakran az ilyen játékosok a legveszélyesebbek. A magyarok vitézkedése közben ő tartotta a csapatában a lelket, és növelte időnként a vendégpontok számát, míg a mieinknél a kezdőcsapat tagjai felváltva találtak a kosárba. A negyedik percben, 13–4-nél, az ellenfél időkérésénél a pálya szélén is párharc alakult ki, magyar operatőr és bolgár edző nézett egymással farkasszemet, előbbi bele akart hallgatni a taktikai mondandóba, utóbbi klasszikus védőmozgással igyekezett elzárni az utat. Az utasítások amúgy tartalmasaknak bizonyultak, 15–14nél már a hazai kispadnak kellett magához rendelni a játékosokat. A második negyed a triplagyártás időszaka volt, Fodor Márton, Todor Sztojkov, Dejan Ivanov, Ferencz Csaba, Németh István és Csavdar Kosztov is pontosan célzott a köríven kívülről, és jó érzésekkel vártuk a második félidőt, még ha Ibrahim Dzsaber labdalopásai borzolták is a kedélyeket.
Az pedig még inkább, hogy a vendégek három perc alatt nagyot fordítottak a sorsukon, és nyolc ponttal elhúztak a fordulás után. Még szerencse, hogy Sitku Ernő elnyűhetetlen, és volt most is egy remek Simonunk, bár ezúttal nem Balázs – első számú irányítónk sérült –, hanem László. Feljöttek a mieink két pontra az utolsó negyed előtt, de újabb majdnem három perc után megint hat lett a hátrány. Angelov kipontozódott a 37. percben, két perccel a vége előtt egyenlítettünk, ám három másodperccel a végső dudaszót megelőzően kétpontos magyar hátrányról tanúskodott az eredményjelző. Fodor Márton kívülről elengedte, behullott a tripla, és még rá is ugrottak. Dobott egy büntetőt, ám esze ágában sem volt betalálni, Báder Márton leszedte a lepattanót, rácsaptak a kezére, de ő sem akart egypontos kosarakat, főleg nem a második büntetőjéből. A labdája alászállt a gyűrűről, az idő pergett: a magyar kosárlabdázás romjain újjáépülő válogatottunk pedig egy ponttal legyőzte Bulgáriát.
