Harmadik mérkőzését játssza a magyar női kosárlabda-válogatott a selejtezősorozatban szombaton Meggyesen Románia ellen. A cél az első győzelem megszerzése, miután Rátgéber László újjászervezett csapata az eddigi két találkozón vereséget szenvedett. Persze a románok is tudják, hogy fontos találkozó következik, ezért mindent megtesznek annak érdekében, hogy a magyarok érezzék a „vendégszeretetet”.
Válogatottunk a franciák elleni egypontos vereséget követően, csütörtök reggel indult el Romániába, mégpedig Pécsről, busszal. A már eleve hosszúnak tűnő, több mint nyolcszáz kilométeres út előző este a románok telefonhívása után még egy kicsit meghosszabbodott: a házigazdák ugyanis minden indok nélkül áttették a találkozó helyszínét az eredetileg kijelölt Nagyszebenből Meggyesre. Ez már azért is érdekes, mert Meggyes jóval közelebb van Kolozsvárhoz, mint Nagyszeben, és a kincses városba naponta indul menetrend szerinti Malévjárat Budapestről. Ami költségmegtakarítást jelenthetett volna, az utazás viszontagságait nem is számolva.
Pedig számolni kell a nehézségekkel, ugyanis 17 órás autóbuszozás után érkezett meg a csapat, ottani idő szerint – egygyel előrébb járnak a románok – hajnali fél négykor, ahol nem a megbeszélt szállodába, hanem egy másik hotelbe költöztették be.
Péntek reggel közölték a szervezők, hogy a mieink nem edzhetnek az előzetesen megállapított időpontban, és a csapatért küldött busz csomagtartójába sem lehetett pakolni, mert tele volt cementtel, szalmával és szerszámokkal. Így nem edzett a csapat péntek délelőtt.
„A válogatottal és a Péccsel az Euroligában rengeteg helyen jártam már, de még sehol sem fogadtak ennyire méltatlan körülmények, mint itt. Nem szabad, hogy a keménységünk, az agresszivitásunk, a mentális energiánk átváltozzon a körülmények hatására melankóliává vagy lézengéssé, mert akkor nem lesz esélyünk.
Pedig a franciák ellen látott agresszivitással és keménységgel lenne” – dohogott Rátgéber László szövetségi kapitány.
A románok eddig egyszer játszottak hazai pályán, s megverték a horvátokat 70–64-re. Előtte velük is eljátszották ugyanazt, mint velünk. Ne dőljünk be nekik.
