Még kényelmes a páholyban ülni

10. NAP10. NAP

A soros feladat, hogy a fiúk ki engedjék a gőzt, lézengjenek kicsit, esetleg megigyanak egy-két pohár sört, hogy aztán szerdától a pénteki elődöntőig az edzéseké legyen a főszerep. A recept bevált Sydneyben, bevált Athénban, mindkétszer aranyérmes lett a magyar férfi vízilabda-válogatott (5–6. oldal), miért lenne most másképpen? Kemény Dénes társulatában senkinek sem jutott eszébe, hogy számolgasson, taktikázzon, a csapat besöpörte a Kanada elleni győzelmet is (12–3). Nem úgy a szerbek, akik feltűnő „bosszankodások” közepette kaptak ki az olaszoktól (13–12), hogy az általuk könynyebbnek vélt ágra kerüljenek. „Ráfázhatnak még…” – intett mindenkit Kiss Gergely. Hogy ráfáznak-e, az még a jövő zenéje, és nem is a mi dolgunk.

Nálunk tehát a pihenés a soros feladat (Kiss: „Amióta leszállt a repülőgépünk Pekingben, azóta hajtunk…”),

legalábbis a játékosoknál. Kemény kapitány és stábja ugyanis elemzéssel tölti a keddet, hogy minden információ a kezükben legyen, amikor szerdán kiderül: a horvátokkal vagy a montenegróiakkal küzdünk-e pénteken a fináléért. Kemény Dénes a népmesebeli „hoztam is ajándékot, meg nem is” fordulat mentén értékelte a csapat eddigi teljesítményét: „Nem játszunk olyan jól, miképp azt sokan megfogalmazták – kezdte, majd így folytatta: – Viszont vitathatatlan, jobbak vagyunk, mint a szezonban bármikor”. A legfontosabb feladat, hogy néhány játékost, akik egyelőre adósak a jó produkcióval – a kapitány kifejezésével élve – „beélesítsen” a szakmai stáb a folytatásra. Amelyről Gergely István kapus így beszélt: „Egyelőre páholyból nézzük a horvátokat, a szerbeket és a montenegróiakat, de utána számunkra is elkezdődik a tánc.”

Kajak-kenuban (8–9. oldal) hat magyar egység szállt vízre hétfőn, 1000 méteren Kammerer Zoltán és Kucsera Gábor (K–2), Vajda Attila (C–1), valamint a férfi kajak négyes (Sík Márton, Beé István, Vereckei Ákos, Bozsik Gábor) egyből a döntőbe jutott, akárcsak a nőknél (K–4, 500 m) a Kovács Katalin, Szabó Gabriella, Kozák Danuta, Janics Natasa alkotta kvartett.

A meggyőző kezdés után a főszereplők visszafogottan, de optimistán nyilatkoztak.

„Elsőnek nem volt rossz!” – így Kammerer Zoltán, „A taktikám az volt, hogy nyerjek, bevált!” – ez Vajda Attila összegzése, s Szabó Gabriella szavai is bizakodásra adhatnak okot: „Hatalmas biztonságot ad, hogy Kovács Kati és Janics Natasa személyében két olimpiai bajnokkal ülök egy hajóban”. >>>