A legszomorúbb

2008.08.19. 01:11
Címkék
Fáj, ahogy szenvednek a mieink. Rossz nézni az elkeseredett, csalódott arcokat. Szörnyű hallgatni a magyarázatokat, s legfőképpen szörnyű hallani az egyre többet emlegetett mondatot, mely szerint válságban a magyar sport.

Már mindenki mondja a magáét, már szakmai érvek hangoznak el, már előjött a szokásos, mindenre fogható indok: a pénztelenség. Vajon Athén előtt több pénz jutott-e energiaitalra, vitaminokra, felszerelésre, pezsgőre, kaviárra – prémiumra? Vajon Nagy Tímea, Majoros István, Janics Natasa és a többiek rosszabb körülmények között készülhettek akkor? Vajon szegényházból jött az a nyolc aranyérem?

Most még nincs olimpiai bajnokunk.

Csodálatos eredmények helyett kurta-furcsa mondatok érkeznek Pekingből. Mondom, fáj, ahogy szenvednek a mieink.

Az ember dühösen, rosszkedvűen figyeli a közvetítéseket, aztán egyszer csak jelentéktelenné válik minden. A kudarcok, a csalódások, a mellébeszélések, az egymásra mutogatások, az ügyek. Van belőlük bőven a megannyi leszereplő sportágban.

Mit számít ez, amikor a kamera Kozmann György arcát mutatta. Nyugodtnak tűnik, indulatnak, feszültségnek nyoma sem volt rajta. Pedig üvölthetne, perlekedhetne a sorssal ott a vízben, éppen úgy, mint a Forrest Gump című filmben a lábait vesztő Dan hadnagy.

Kozmann György egy hónapja legjobb barátját, csapattársát veszítette el, és most újra hajóba ült, hogy megvívja a maga csatáját. Ott és akkor, a Sunji evezőspályán semmivé foszlott az elmúlt napok keserűsége – valami más, sokkal súlyosabb érzés telepedett a lelkünkre.

Az eseményt közvetítő egyik riporter is nehezen találta a hangot, el-elhallgatott, és úgy konferálta fel a kenu kettesek ezer méteres futamát, mint az olimpia legnehezebb pillanatát. S nem volt ebben semmi túlzás.

Kolonics György helyén erejét megfeszítve lapátolt egy ismeretlen fiatalember. Kiss Tamásra drámai szerepet osztott a sors, ahogy vízre szállt, ahogy a habok közé süllyesztette a lapátját, összesúgtak az emberek, s azt mondták: az ott Kolonics Gyuri helye, az az ő egysége lenne.

A Kozmann, Kiss kettős megtette a magáét.

Őket nézve itthon elfelejtettük a vívók, a birkózók, a cselgáncsozók, a sportlövők, az evezősök, az ökölvívók (le)szereplését.

Történhet bármi Pekingben – nekünk ez az egyik legszomorúbb olimpiánk.
Legfrissebb hírek

Humphries nagy napja – kialakult a darts Premier League elődöntős mezőnye

Egyéb egyéni
6 órája

MLSZ: Az Újpest és az FTC is szektorbezárást kapott

Labdarúgó NB I
6 órája

Imre Bence: Valamennyire visszahoztuk a reményt

Kézilabda
6 órája

Tét nélküli meccsen, szurkolói tiltakozás közepette verte a már kiesett Oviedót a Real Madrid

Spanyol labdarúgás
6 órája

Pénteki sportműsor: kezdődik a férfi jégkorong-vb és az utolsó forduló az NB I-ben

Minden más foci
6 órája

Lenny Joseph: Nem szabad foglalkozni a külső zajokkal, kritikákkal; Vereség Szerbiában, de ledolgozható hátrányban a férfi kézilabda-válogatott

E-újság
6 órája

Mikes után futni – Csinta Samu publicisztikája

Egyéb egyéni
6 órája

Nem bírt egymással a Rayo és a Valencia, döntetlen a Girona–Real Sociedadon is

Spanyol labdarúgás
8 órája
Ezek is érdekelhetik