Kulcsár Győző: Elkopott a csapat, és nincs, aki a helyükbe lépjen

Ahogy arról már beszámoltunk, a magyar férfi párbajtőrcsapat a negyeddöntőben kikapott Kínától. Jó darabig fej-fej mellett haladtak a csapatok, aztán az Imre Géza–Jin Lien-csi asszóban kezdett „melegedni a pite”.

A kínai öttusos (27:32) vezetéshez juttatta övéit, de szerencsére a tizenkét évvel ezelőtti egyéni olimpiai bronzérmes a váltásig 32:35-re visszahozta csapatunkat. Kulcsár következett, ám az első – bekapott – tust követően a lábához kapott, s jelezte, hogy nem tud tovább vívni. Helyére Kovács Iván állt be, és szédületes vívással, önmagát önkívületi állapotba hergelve 7:4-re megverte a duci Vang Lejt, így a korántsem reménytelen 39:40-es állásnál engedte a pástra Boczkót Li ellen.

A honvédos ki is egyenlített (40:40), de aztán már csak a kínai volt a páston – a házigazdák végül 45:43-ra győztek, és bejutottak a négy közé. Nekünk az 5–8. hely valamelyike maradt.

Vívóink közül csak Kovács Iván nyilatkozott, de ő sem mondott sokat.

„Nem akarok belemenni a részletekbe, mert magam is megbánnám. Mentális gondok voltak…” – így a tartalékként beugró párbajtőröző.

Kulcsár Győző szövetségi kapitány a tőle megszokott nyíltsággal állta a kellemetlen kérdéseket is.

– Mit szól az eredményhez?
– Kiélezett küzdelemben célfotóval maradtunk alul.

– Miért?
– Mert elkopott a csapatunk. Ezekről a vívókról már tíz bőrt lenyúztunk, a tizenegyediket már nem lehetett. Négyük közül ketten már tizenhat éve, Barcelonában ott voltak, Imre Géza Atlantában, s nincs, aki a helyükre lépjen.

– Mi volt a csapat célja?
– Az aranyérem megszerzése. Ez a veterán társaság már mindent megnyert, számukra csak az első helynek lett volna értéke.

– Netán megbénította őket a saját elvárásuk?
– Igen, erről van szó.

– Miért nem Kovács Ivánt kezdette? Hiszen láthatólag egyedül ő tudta felspannolni magát a mérkőzésre.
– A szabály előírja, hogy az egyéniben elinduló három vívót kell beállítanom, mert különben úgy veszik, mintha már cseréltem volna egyet. És ilyenkor nem marad cserelehetőségem. Mármost Kulcsár, Imre és Boczkó vívott az egyéniben.

– Mintha az egész magyar vívás válságban lenne…
– Rosszul mondja: az egész magyar sport. Úgy próbáltunk meg kivenni két évtizeden keresztül, hogy semmit sem fektettünk be. Nézze meg: összeomlanak a vívótermeink; most nem akarok a pekingi példákkal előhozakodni, elég megnézni a többi európai ország létesítményeit. Az sem normális, hogy majdnem hetvenévesen még én vagyok a szövetségi kapitány. Nincs utánpótlás edzői szinten, és ebből következően versenyzőket sem nevelünk. Az olimpia után tabula rasát kell tartani.

BESZÁMOLÓNK A BALUL SIKERÜLT NEGYEDDÖNTŐRŐL!