Egy edzésen nyilallást éreztem a bal térdemben; azonnal megvizsgáltak, este már ment is a telefon Münchenbe, másnap pedig én is repültem, hogy a neves sebész, aki Michael Ballackot is műtötte, megoperáljon – elevenítette fel lapunknak az elmúlt napok eseményeit az immár idehaza lábadozó 27 éves hátvéd, érzékeltetvén azt is, milyen szervezetten zajlik az élet a fél távnál az orosz bajnokság harmadik helyén álló Amkarnál. – Régi sérülés ez, három éve Portugáliában volt gondom először. A porc már akkor levált, de a fájdalom elmúlt, így játékban maradtam, egészen idén nyárig. Most egy hónap teljes pihenő következik, és előfordulhat, hogy az idén már nem léphetek pályára.
Mivel Oroszországban tavaszi-őszi rendszerű a bajnokság, ez azt jelenti, hogy lemaradhat az izgalmasnak ígérkező évad hajrájáról. Nehéz megemészteni?
Persze, hiszen nagyon jól rajtoltunk, és még most is a harmadik helyen állunk, jó az esélyünk valamelyik európai kupahely elcsípésére. De sajnos nemcsak én dőltem ki hosszú időre, vannak más sérültjeink is. Nekem ráadásul más okból is a lehető legroszszabbkor jött a műtét.
Csak nem a válogatott?!
De igen, a közelmúltban felhívott Szekeres Tamás, a válogatott technikai igazgatója, és arról egyeztettünk, hogy a hét végén a Dinamo Moszkva ellen megnéznek. Nekem már ez is nagy örömet szerzett. Csakhogy mire eljött a meccs napja, megműtöttek… Mindegy, a válogatott érdeklődését megpróbálom motivációként hasznosítani a gyorsabb gyógyulás érdekében.
Az egyre erősebb orosz bajnokságban gyűjtött tapasztalata jól jöhetne a csapatnak. Önön kívül magyar játékos például még nemigen láthatta testközelből a nagyvilág által az idei Eb-n felfedezett Andrej Arsavin játékát. Mi a véleménye róla?
Hihetetlenül gyors és jól cselező futballista, aki nem ismer elveszett labdát. Rám az tette a legmélyebb benyomást, hogy csatár létére rengeteget fut, egyébként is sokkal többet, mint egy átlagos támadó, ráadásul a védekezésbe is besegít. Természetesen én nem az Eb idején láttam először; már háromszor játszottam ellene, többnyire nekem kellett fognom. A tavalyi két alkalomról nincsenek rossz emlékeim, hiszen mindkét meccs döntetlen lett, az egyiken gólpasszt adtam. De az idén, már az Európa-bajnokság után, esélyünk sem volt ellenük…
Ennyit lendített volna az Eb-szereplés az orosz futballon?!
Lehetne így is, de szerintem nem erről van szó. Ez a második idényem Oroszországban, és az első naptól fogva látom, mennyire szeretik az itteniek a futballt, és mennyit áldoznak rá. Lehet, hogy Európát meglepte az orosz válogatott nyári játéka, de a csapat szurkolóit aligha, ők titkon talán még többre számítottak. És ahogyan a körülményeket elnézem, fognak ők még nagyobb sikert ünnepelni.
