Knapek Edina éppen befejezte a kínai Szu Van-ven elleni asszóját (15–10), s akkor már túl volt egy másik kínai, Szun Csao elleni csörtéjén (15–13). Mohamed Aida a kínai színekben 1984-ben olimpiai bajnok, de most már ötvenévesen Kanadát képviselő Jujie Luan ellen 15–7-re megnyert partija után az orosz Jevgenyija Lamonovával szenvedett – szó szerint, mert 15–5-re ki is kapott tőle.
Varga Gabriella sem járt jobban a dél-koreai Nam Hjun Hi ellen, a negyedik helyen kiemelt ázsiai 15–4-gyel búcsúztatta versenyzőnket, aki még az első körben a venezuelai Mariana González Parrát verte meg 15–2-re.
Varga „Majd később!” kiáltással átviharzott a vegyes zónán, de ígéretével ellentétben később sem jött ki nyilatkozni – Mohamed legalább becsülettel állta az ilyenkor nem túl kellemes faggatózást.
„Meglehet, az volt a baj, hogy a harminckettő között túlságosan is könnyű riválist kaptam, nem tudtam igazán felpörögni egy olyan kemény ellenfél szintjére, mint amilyen Lamonova. Nem, nem az volt a gond, mintha Lamonova a mumusom lenne, nem benne, hanem bennem volt a probléma: nem vívtam jól. Majd a csapatban kiköszörüljük a csorbát” – ígérte a legutóbbi három olimpián egyéniben sorrendben nyolcadik, hetedik és negyedik helyezést szerző MTK-sportoló.
De ekkor már vívott is Knapek az olasz Valentina Vezzalival. Utóbbi ugyan már 34 éves, de olyan a pedigréje, hogy az szinte páratlan: Sydneyben és Athénban egyéni olimpiai bajnok, Atlantában ezüstérmes, csapatban Atlantában és Sydneyben aranyérmes, plusz tízszeres világbajnok – öt egyéni, öt csapat megoszlásban. Gyorsan kiderült, tudása mit sem kopott: 15–3-ra „kivégezte” Edinát. Ezzel – mivel a negyeddöntőben búcsúzó négy vívó közül Knapeknek volt a legelőkelőbb a kiemelési száma – a Honvéd Humán Rent kétszeres vb-bronzérmes tőrözője az ötödik helyen végzett.
„Nem szégyen Vezzalitól kikapni, ő Giovanna Trillinivel együtt a világ legjobb női tőrözője. Persze ő sem verhetetlen, az Európa-bajnokságon, csapatban 0–7-ről le tudtam győzni őt. Azt mondom, sokkal rosszabb lett volna egy tussal kikapni, mint így, mert akkor joggal bosszankodhatnék. Így nincs mese, el kell fogadnom a vereség tényét. Sajnos hiába tartott időben sokáig az asszó, valójában nagyon korán véget ért… Hamar kiderült, nincs keresnivalóm. Nem baj, nem vagyok elkeseredett, az ötödik hely nagyon jó, és a csapatverseny még hátra is van…”
A legjobb négy közé egyébként három olasz – Vezzali, Trillini és Margherita Granbassi – került, plusz Varga legyőzője, a dél-koreai Nam.
Az első négy kiemelt…