Rajos Gábornál nehezen találni boldogabb embert Szombathelyen. A Haladás középpályása élete tizedik élvonalbeli mérkőzésén megszerezte első gólját, s hogy teljes legyen az öröme, mindjárt a másodikat is. Az együttes 24 éves, saját nevelésű labdarúgója nem győzi a gratulációkat fogadni, útonútfélen hátba veregetik az emberek, jórészt neki tulajdonítják a Szombathelyi Haladás 3–0-s diadalát a Nyíregyháza Spartacus ellen. „Valóban majd szétvet az öröm – mondta Rajos Gábor. – Régóta várok erre a pillanatra, hiszen négy évvel ezelőtt már tagja lehettem az NB I-ben szereplő együttesnek. Korábban védekező középpályást játszottam, ám most, hogy szerződtettük Molnár Balázst, egy sorral följebb kerültem, ráadásul Csertői Aurél vezetőedző most már a támadások befejezésével is megbízott.” Három forduló után megállapítható, hogy az újonc Haladás magyar viszonylatban látványos, közönségszórakoztató futballt játszik. Míg az elmúlt bajnokságban végig teher alatt kellett teljesítenie a csapatnak, most úgy tűnik, megszabadulva a görcstől, hatalmas önbizalommal lép pályára. „Noha a biztos bentmaradás a cél, való igaz, hatalmas tehertől szabadultunk meg – folytatta Rajos Gábor. – Az elmúlt bajnokságban nem hibázhattunk, emiatt gyakorta görcsössé vált a játékunk. Igaz, ez senkit sem érdekelt, csak a három pont volt a fontos. Bár a csapat zömét saját nevelésű játékosok alkotják, igazságtalanok lennénk, ha nem emelnénk ki Kenesei Krisztiánt és Molnár Balázst. Érkezésük nyugtatólag hatott, s hogy milyen felszabadultan futballozunk, azt pénteken mindenki láthatja, tévés meccset játszunk az Újpesttel.”