Akkor, 1992-ben Kovács Antal aranyérmet, Hajtós Bertalan és Csák József ezüstöt, Csősz Imre pedig bronzérmet szerzett. De Wágner József ötödik és Gránitz Éva hetedik helyezése is megdobogtatta a magyar szíveket. És most újra álmodunk. Nagy dobásról, nagy dobásokról.
„Nem szabad mellébeszélni: két éremért jöttünk!” – fogalmaz határozottan Hangyási László csapatvezető. Az Olimpiai park nemzetközi zónájában mögötte sétáló hölgyek (Baczkó Bernadett, Csernoviczki Éva, Mészáros Anett) és urak (Bor Barna, Hadfi Dániel, Ungvári Miklós) is hallják ezt, adódik is rögvest a kérdés: nem hat nyomasztólag ez a versenyzőkre?
„Cseppet sem, éppen ellenkezőleg! – kontráz ellentmondást nem
tűrően Hangyási. – Rendkívül elszánt a társaság, örül, hogy a figyelem középpontjába került. Az erő velünk van!”
Az biztos! Koka, juko, vazari, csak kapkodjuk a fejünket. Az ipponokról nem is beszélve. Remélhetőleg a dzsúdó szerelmesei mellett a laikus szurkolók is minél többet találkoznak majd ezekkel a kifejezésekkel, az olimpia ismét felhívhatja a figyelmet erre a roppant stílusos, egyébiránt a világban rendkívül jól menedzselt sportágra.
„Vízer László Máriusznak, a nemzetközi szövetség elnökének hatalmas tervei vannak, ha ezek fele megvalósul, az is fantasztikus lesz. Azért is fontos a jó szereplés, mert otthon is újabb ajtók nyílhatnak meg előttünk, arról nem beszélve, hogy egy sportág megítélését nálunk nagyban befolyásolja, mit ért el az olimpián” – mondta a sportágvezető, aki úgy tartja, nevekről nem érdemes beszélni, mert éppen az a legszebb ebben a hattagú csapatban, hogy voltaképpen bármelyikük odaérhet a dobogóra. Nem vitatkoznánk vele, és nemcsak azért, mert kapnánk egy kokit (egy kapott kokába már bele sem gondolunk…), hanem azért, mert valóban mind a hat versenyzőnket a jobbak közé sorolhatjuk. Persze ebben a sportágban őrült nagy a konkurencia, apróságokon múlhat a siker.
Például a sorsoláson. Ezt helyi idő szerint csütörtök este tartották meg. Ahogy Hangyási László kijött a teremből, értesített bennünket: „A hatból egy versenyzőnk, Hadfi Dani kifejezetten jó ágra került, jó esélye van arra, hogy messzire jusson. Ungvári Miki rendkívül nehéz ágon van, ismeretlen kínaival kezd, már ez a meccs is forrónak ígérkezik, nem beszélve az esetleges folytatásról, hiszen a grúz, majd az azeri, orosz, francia hármasból jönne valaki. Bor Barnára az egyiptomi legyőzése után a japán Isii Szatosi vár, akinek nem véletlenül jelent követ a neve… Nagyon nehéz ellenfél. A lányok sorolása voltaképpen egyformán erős, de a mezőny erősségét ismerve nem is nagyon várhattunk mást. De sebaj, biztos vagyok benne, hogy ellenfeleink is így fogalmaznak: a magyar ellen roppant nehéz lesz. Azon leszünk, hogy minél többször megoldhatatlan legyen számukra ez a feladat!”
Érdekes, a versenyzők maguk mondták, hogy korai lenne értesülniük az riválisokról, ráér majd a mérlegelés előtt. Hiába no, bíznak magukban. Mi meg bennük!
