A szappanoperák vonzásában
Pedig nem lehet azt mondani, hogy a kis Katie Hoff tehetségtelen gyerek volt. Már ötéves korában hozzászokott az ipari mennyiségben ömlő mütyürkékhez, meg a rengeteg alumíniuméremhez, amelyek a hetente megnyert úszóversenyekkel jártak együtt.
Éveken át egy klubban – a North Baltimore Aquatic Clubban – készült zseniális földijével, Michael Phelpsszel, akinél négy évvel fiatalabb, s akinek a pályafutását négyéves fáziskéséssel követi. Mike tizenöt évesen mutatkozott be az olimpián, Katie is – csakhogy előbbi Sydneyben, utóbbi Athénban. És ahogy Phelps sem hagyott maradandó nyomot maga után, Hoff sem. A 400 vegyest úgy elszúrta, ahogy kell – jóllehet egy hónappal a verseny előtt az olimpiai válogatón a szezon legjobbját úszta – még a B-döntőbe se tudta beszenvedni magát. A célba érkezés után, megpillantva idejét, sokkos állapotba került, és visszaadta aznapi ebédjét. Mármint elfogyasztott állapotban…
A 200 vegyesre úgy-ahogy összeszedte magát, becsuszszant a döntőbe, s hetedik lett.
„Akkor ez az eredmény erőt adott a folytatáshoz. Legalább önmagam számára bebizonyítottam, hogy az elithez tartozom” – mondta.
Olyannyira oda tartozik, hogy egy évre rá, 2005-ben, a montreali világbajnokságon már három aranyérmet szerzett, s a produkciót 2007-ben megismételte Melbourne-ben. Most pedig Omahában ugyanúgy öt egyéni számban – a két vegyesben és 200-tól 800 méterig gyorsúszásban – kvalifikálta magát Pekingre, ahogyan példaképe, Phelps.
Charm City – Sármos város, ahogy Baltimore-t az Egyesült Államokban becézik – büszke lehet két fenomenális úszójára. Az igazán nagy bravúrt múlt szerdán vitte véghez Katie, előbb1:55.88 perces amerikai csúccsal megnyerte a 200 méter gyorsot, majd húszperces pihenő után 200 vegyesen is győzött, méghozzá 2:09.71 perces rekorddal, a régi csúcstartó, Natalie Coughlin előtt.
„Katie igazi telivér. Húsz perc alatt véghezvinni a 200 gyors, 200 vegyes duplázást, s közben mindkét számban országos csúccsal győzni – ez őrület! Nem hiszem, hogy akad még úszónő a világon, aki erre képes lenne” – ámuldozott a legyőzött. És akkor már benn volt a „zsákban” a 400 méter vegyes világrekordja.
