Szávay: búcsú remek hangulatban

Gyakran éri az a vád Szávay Ág nest mostanában, hogy túlvállalja magát, és legalább vegyes párosban nem kellene pályára lépnie a Grand Slameken. Nos, aki látta a magyar lány és a svájci Yves Allegro második vegyes páros mérkőzését, az valószínűleg inkább kötelezővé tenné az indulást – még akkor is, ha Szávayék simán kikaptak.

Az ellenfél, az ausztrál Paul Hanley és a zimbabwei Cara Black jobban játszott, mint a mi kettősünk, de ez önmagában nem meglepő. Ők ugyanis a viadal negyedik kiemeltjei, mindketten párosspecialisták, azok között is kiemelkedő eredményekkel. Hanley 21 tornán nyert már párosban, és minden Grand Slamen volt elődöntős, Black pedig négyszeres wimbledoni bajnok (párosban háromszor, vegyes párosban egyszer), összesen pedig hat Grand Slamen diadalmaskodott.

Ági és Allegro nem dicsekedhet hasonló pedigrével (kettejüknek összesen öt páros tornagyőzelmük van), és egyébként sem ők számítottak a legjobb 16 közé jutásért vívott mérkőzés esélyesének, de megpróbálták megnehezíteni a „nagyok” dolgát. Időnként jól is teniszeztek, elsősorban az alapvonalról, de a hálónál Black volt az úr (illetve az asszony), aki zseniálisabbnál zseniálisabb röptékkel sújtott le. Ezzel együtt Ágiék jól tartották magukat, de 4:4 után nem tudták megtartani adogatójátékukat, ez a kis megingás pedig a szettbe került.

A második felvonásban elléptek 5:2-re Hanleyék (bár a magyar, svájci kettősnek is voltak bréklehetőségei), de jó darabig nem tudták befejezni a mecscset. Meccslabákat is hárított Szávay és Allegro, de 5:4 után az ausztrál gyilkos szervái ellen már nem volt esélyük, 6:4, 6:4es vereséggel búcsúztak.

És hogy miért volt ez mégis remek mérkőzés Szávay számára? Elég volt ránézni a magyar lányra. Látszott, az összecsapás minden másodpercét élvezi, le sem lehetett hervasztani a mosolyt az arcáról. A rontások után persze kicsit bosszús volt, de a jól sikerült megoldásoknak úgy örült, mint egy kisgyerek. A 29 éves Allegro ráadásul kiváló partnernek bizonyult: tréfálkozott, ölelkezett, pacsizott a magyar lánnyal, láthatóan mindketten kiválóan szórakoztak, vidáman, felszabadultan játszottak. Mulatságos jelenetekben sem volt hiány: hol egy bobby (azaz a furcsa sisakos, egyenruhás angol rendőr) kapta el remek mozdulattal a felé pattanó labdát, hol a szomszéd pályára pattant át egy óriási lecsapás (Allegro át is üvöltött valami bocsánatfélét az ott kissé megzavart juniormecs résztvevőinek), amikor pedig a második szettben, 5:2 után Ágiék elvették Black szervagémjét, a svájci úgy ünnepelte magát, mintha legalábbis megnyerte volna a tornát.

Hiába volt azonban a remek hangulat (Blackék bezzeg rettenetesen koncentráltak), Ágiék végül búcsúztak, így a magyar lány számára véget ért a wimbledoni bajnokság. Azonban pihenni nem fog: a jövő héten a budapesti WTA-tornán szerepel – remélhetőleg minél jobban.