Túl vannak két edző meccsen. Milyen tanulságokat lehet levonni?Túl vannak két edző meccsen. Milyen tanulságokat lehet levonni?
A szerbek a Világliga döntőjére készülnek, jobban benne vannak a játékban, míg nekünk eddig az állóképesség megszerzése volt az elsődleges cél. Ez érződött is az első meccsen, kevés gólt lőttünk, sokszor fásultan mozogtunk. Akkor kikaptunk, most nyertünk.
Mintha ellenfelünk több kiállítást kapott volna, és ezeket többségében be is fejezte, mégpedig a falból.
A szerbek a tőlük megszokott, pozitív értelemben vett sematikus játékot játsszák. Támadásban a végletekig passzolgatnak, amíg be nem tudják adni a labdát centerbe, emberelőnyben szintén végigjáratják.
Hol tartanak a felkészülésben?
A védekezésünk még nem az igazi, támadásban viszont sokat javultunk. Nagyon fáradtak vagyunk, de ez így van rendjén.
Érezhető feszültség a csapatba kerülés miatt?
Hát, kevesebb a poénkodás, az biztos. Ez a koncentráció miatt van, senki sem akarja elherdálni az erejét, de azért a bajtársiasság megvan. Olyanok vagyunk jelenleg, mint a zombik: edzés, kaja, edzés, alvás… És nem kérdés, hogy moziba megyünk-e, vagy megiszunk egy kávét. Ha tehetjük, pihenünk, az ágy a kedvenc tárgyunk.
Jelenleg három balkezes van a keretben, mint a legtöbb világverseny előtt. Előfordulhat, hogy ezúttal csak kettő marad?
Igen, de ez Dénestől függ. Ha ő olyan csapatszerkezetet talál ki, amelyben balkezesből kettő is elég, akkor valamelyikünk kiesik. Bizonytalanságban élünk.
