Balhé helyett jó példát!

Az 1980-as viadal óta játsszák a mostani rendszer szerint a döntőt, azóta sorsolják csoportokba a csapatokat. Az elmúlt 28 év hét tornáján az aktuális házigazda rendre továbblépett – 2000-ben a belgák ugyan elbuktak, de a társrendező Hollandia az elődöntőig menetelt. A svájciak azt remélik, hogy nem ők lesznek azok, akik megszakítják a sorozatot, habár túl sok érv nem szól mellettük. Az első fellépésükön a csehek ellen nemcsak a meccset veszítették el, hanem csapatkapitányukat, Alexander Freit is. Jakob Kuhn szövetségi kapitány feleségét még mindig mesterséges kómában tartják az orvosok, miután Alice Kuhn olyan súlyos epilepsziás rohamot kapott, hogy kórházba kellett szállítani. A (társ)házigazdák szerdán ráadásul Törökországgal találkoznak, amellyel legutóbbi randevújuk botrányba fulladt.

Erre egyik fél sem emlékszik szívesen: a 2005 novemberében Isztambulban megrendezett pótselejtezőn a svájci vb-részvételt jelentő 4–2-es török győzelem (az első meccsen Svájc 2–0-ra nyert) után a hazai futballisták az öltözőbe vezető folyosón kergették és ütlegelték a vendégeket. Stéphane Grichting például akkora rúgást kapott az altestére, hogy kórházba kellett szállítani.

„Nyilván nehéz elfelejteni az ott történteket – mondta a svájciak középpályása, Tranquillo Barnetta. – Persze nem ezzel foglalkozunk. A mostani összecsapásunk annyiban hasonlít az isztambulihoz, hogy ez is sorsdöntőnek tekinthető.”

A törökök sajtótájékoztatóján is érintették az isztambuli összecsapást, a szövetségi kapitány, Fatih Terim tömören csak annyit mondott: biztos benne, hogy mindkét gárda jó példával jár elöl a pályán és azon kívül.

A svájciaknál Frei után a másik csatár, Marco Streller is megsérült (a lágyékát fájlalja), bár a kezdésre rendbe jöhet, míg a törököknél Emre Belözoglu és Gökhan Zan is térdsérülése miatt nem játszhat, Servet Cetin szereplése is kérdéses, ő ugyancsak a térdét fájlalja.