Nem minden a győzelem

Hiába fogadta Iker Casillasékat néhány tucat lelkes szurkoló az innsbrucki repülőtéren, szerda éjszaka füttyszó mellett búcsúztak a hazai közönségtől – az Egyesült Államok elleni közepes játékot ugyanis az egygólos győzelem ellenére sem értékelte az El Sardinero Stadion közönsége. Már az is jelzésértékű volt, hogy a tekintélyt parancsoló eredménysor dacára szombaton Huelvában, a Peru elleni 2–1 alkalmával, majd Santanderben is csak kétharmadig teltek meg a lelátók, miközben a csapat egyik meccsen sem teljesítette túl a kötelezőt: „csak” nyert. S ha nincs Joan Capdevila, aki a délamerikaiak ellen a hosszabbításban mentette meg a gárda becsületét, majd Xavi, aki klasszishoz méltó gólt lőtt az Egyesült Államok kapujába, még ezzel sem büszkélkedhetnének Aragonés fiai.

Utóbbi mérkőzésen az együttes Casillas – Sergio Ramos, Puyol, Marchena, Capdevila – Xabi Alonso – Cazorla, Xavi, Fabregas, Silva – Fernando Torres összeállításban lépett pályára, ami jól mutatja a szövetségi kapitány további gondjait is: nem számolhatott a gyomorhuruttal kezelt Andrés Iniestával és a combsérüléssel bajlódó David Villával sem. Minthogy mindketten alapemberek a 69 éves szakember csapatában – Villa hét góljával a selejtezők házi gólkirálya volt –, hiányuk megmagyarázhatná a szerdai szürke játékot, Fernando Torres azonban mással indokolta a vártnál gyengébb produkciót.

„Az olaszok és franciák elleni találkozó rámutatott, hogy a legnagyobbak ellen is képesek vagyunk győzni – fogalmazott a Liverpool gólvágója, utalva a selección februári és márciusi vitézkedésére. – A szerdai meccs viszont arra szolgált, hogy felvegyük a ritmust, de mentálisan már az oroszokra készültünk.”

Más kérdés, hogy Torrest épp a szbornaja elleni meccsre gondolva bízta meg régi-új feladattal a kapitány: bár több mint valószínű, hogy Villa felépül a keddi összecsapásra, Aragonés ismét egycsatáros formációban (4–1–4–1) szerepeltette a Kölyköt. Ám az elgondolás nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, a befejezésért felelős Torres és az előkészítéssel megbízott Fabregas sem az elképzeléseknek megfelelően teljesített, még ha Xavi góllal záruló cselsorozata előtt épp az Arsenal középpályásától indult is az akció. A liverpooli támadótól viszont a szakmai stáb és a rajongók sokkal többet vártak – nem meglepő, hogy a szünetben át kellett adnia a helyét Dani Güizának.

Az Európa-bajnokságon azonban a kapitány lehetőségei is korlátozottabbak lesznek (ötször biztosan nem cserélhet majd), így Spanyolország csak akkor érhet el világraszóló sikert, ha a sztárok a kontinenstornára is átmentik klubcsapataikban mutatott formájukat. Talán mondanunk sem kell, az alpesi országokban a főszerepet éppen Torresnek kellene játszania. Igaz, a Santanderben fütyülő szurkolók többsége feltehetőleg a válogatott gólrekorderére, Raúlra sem csak a néző szerepét osztotta volna…