Szafina ismét a padlóról állt fel

Amikor Marat Szafint még a Roland Garros elején megkérdezték, a család melyik tagja – ő vagy húga, Dinara Szafina – esélyesebb a tornagyőzelemre, ez inkább tűnt kötekedő újságírói felvetésnek, mint valós esélylatolgatásnak. Szafin azt mondta, szerinte a húgának több sansza van, de akkor még talán maga sem gondolta komolyan, hogy Dinara legalább az elődöntőig biztosan el fog jutni.

Amikor pedig a negyeddöntő második játszmájában Jelena Gyementyjeva már 6:4, 5:2re vezetett Szafina ellen, valószínűleg nem sokan hittek abban, hogy a 13. kiemelt orosz innen még talpra állhat. Ráadásul épp semmi sem sikerült neki, a pályát sem nagyon találta el, fogadóként hozzá sem tudott szagolni a hetedik helyen kiemelt 2004-es döntős labdáihoz. Gyementyjeva kétszer adogathatott a mérkőzésért, 5:3-nál volt már mérkőzéslabdája is, de a hálóba vágott egy ritörnt. Persze mérkőzéslabdája Marija Sarapovának is volt Szafina ellen az előző körben – mégis kikapott. És az élete első Grand Slamelődöntőjét célba vevő orosz ezúttal sem hagyta magát. Taktikát változtatott, az addigi lövöldözés helyett hagyta, hogy riválisa irányítson, amikor pedig ő fejezett be egy-egy pontot, minden labdája vonalat talált. Gyementyjeva ettől – pályafutása során nem először – elbizonytalanodott. Nem is kicsit: a rövidítésig még eljutott, de miután azt elbukta, a döntő felvonásra teljesen szétesett. Egyik hibát a másik után követte el, miközben Szafina szórta a nyerő ütéseket, és végül 6:0-ra nyerte meg a harmadik szettet.

A csütörtöki elődöntőben így az Ana Ivanovics és Jelena Jankovics közti szerb rangadó mellett egy színorosz összecsapást rendeznek, miután Szafina mellett Szvetlana Kuznyecova jutott a négy közé. A 2004-es US Open bajnoka ugyan 4:2-es hátrányba került Kaia Kanepi ellen a nyitó szettben, de a jóval többet hibázó észtnek végül meg kellett hajolnia az esélyesebb Kuznyecova előtt.