Csillagos ötös legyen!

Kolonics György ötödik olimpiájára készül!

Már maga a tény döbbenetes, lenyűgöző és csodálatra méltó. És ha ehhez hozzátesszük, hogy az egyedülálló módon 15 világbajnoki aranyéremmel büszkélkedő „Kolo” (ha sikerrel veszi a hazai válogatókat, s miért ne tenné?!) Pekingben is olimpiai aranyesélyesként szállhat vízre, nem túlzás a sportág élő legendájaként emlegetni.

Mert bizony Kolonics György szimbólum.

Elhivatottságáról, profizmusáról, küzdeni tudásáról messze híres a nemzetközi mezőnyben, és bár saját bevallása szerint a felkészülési szakaszban nagyon is „érzi” az idő vasfogát, az eredményein ez cseppet sem látszik meg. Mindössze 19 éves volt, amikor az 1991-es párizsi világbajnokságon ő is felsorakozott a rajtnál, egy évvel később pedig már felszállhatott a barcelonai olimpiára tartó repülőgépre: párjával, a rutinos Pálizs Attilával 1000 méteren az ötödik, 500-on a hetedik helyet szerezte meg a katalán fővárosban.

És eljött az 1993-as esztendő, egy csodálatos sorozat kezdete!

Kolonics György összetérdelt Horváth Csabával, akivel párosban és négyesben öszszesen 11 világbajnoki címet nyertek. 1993 és 1998 között mindössze kétszer (az 1994es vb-n és az 1997-es Eb-n) kaptak ki világversenyen C–2 500 méteren, s természetesen az övék lett az 1996-os atlantai olimpia aranya (és az 1000 méter bronzérme) is. Kolonics 2000-ben a sydneyi olimpián megmutatta, hogy egyesben (C–1 500 m) is képes a győzelemre, majd két világbajnoki ezüst (C–1 500 m) és egy bronzérem (C–1 1000 m) után edzője javaslatára összetérdelt a nála hat esztendővel fiatalabb Kozmann Györggyel.

A páros a 2003-as gainesville-i világbajnokságon és az athéni olimpián is bronzérmet nyert 1000 méteren, majd a versenyzők 2006-ban Szegeden 1000, 2007-ben Duisburgban 500 méteren lettek világbajnokok.

Nem véletlen, hogy most is aranyesélyesként kell tekintenünk a versenyzőkre, akik a május közepi milánói Európa-bajnokságon – kemény edzésből érkezve – ezüstérmet nyertek 500 méteren az orosz egység mögött.

Az elmúlt évek eredményei alapján nagy a valószínűsége, hogy Kolóék ezúttal is könnyedén veszik majd a hazai válogatókat, amelynek első lépcsőfoka a csütörtökön kezdődő szegedi Világkupa lesz. Ha 500 méteren az első két hely valamelyikén zárnak (és nem végez előttük magyar egység), már pekingi részvevőnek vallhatják magukat, 1000 méteren azonban még a magyar bajnokságot is meg kell nyerniük az indulás jogáért.

És hogy melyik számra fektetnek az idén nagyobb hangsúlyt?

Kolóék mindkét távra keményen készülnek, s bár egyre erősebb a nemzetközi mezőny (a milánói Eb-n például mindössze egy másodperc volt a különbség a második és nyolcadik egység között), az sem elképzelhetetlen (bár valljuk meg, csoda lenne!), hogy a magyar páros mindkét táv aranyát elhozza Pekingből.

Az 1000 egyesben világbajnoki címvédő Vajda Attila számára is felcsillan a duplázás lehetősége. Már ha a szegedi versenyző a válogatón megszerzi az 500 és az 1000 méter indulási jogát is.

Vajda négy esztendővel ezelőtt, az athéni olimpián robbant be a nemzetközi elitbe. Bár 2004-ben az U23-as Európa-bajnokságra tréningezett, párja betegsége miatt kénytelen volt egyesben rajtolni a válogatók során – aminek ötkarikás indulás, sőt 1000 méteren olimpiai bronzérem lett a „vége”. A 25 esztendős versenyző tavaly pályafutása eddigi legjobb szezonját produkálta: 1000 méteren győzött a szegedi Világkupán, a pontevedrai Európa-bajnokságon és a duisburgi világbajnokságon is.

Éppen ezért egy kissé mellbevágó volt az idei, milánói szereplése. Az Európa-bajnokságon érthetetlen módon leblokkolt a döntőben, amelyben végül csak a nyolcadik helyet szerezte meg. Mentségére szóljon, hogy a nagyok közül sokan tudásuk alatt teljesítettek: az olimpiai címvédő spanyol David Cal például be sem került a fináléba.

A milánói szereplést Vajda időben érkezett figyelmeztetésként fogta fel, s bízik benne, hogy a szegedi Világkupán már a másik, megszokott arcát láthatja a közönség. Bár a fiatal kenus számára az 1000 méter a fő szám, a soron következő viadal jó alkalom lesz arra, hogy a rövidebb távon is lemérje tudását a nemzetközi mezőnyben. Az évek óta naplót vezető kenus az idén is nagy betűkkel véste be vágyait füzetébe, és nem tagadja: elérhető célnak tartja 1000 méteren az olimpiai győzelmet.

Hogy mi kell hozzá?

Az a harcos, energikus, kemény versenyző, akit 2004ben megismert és 2007-ben megcsodálhatott a világ. S akkor negyven évvel Tatai Tibor mexikóvárosi győzelme után ismét magyar kenus lendítheti a magasba a lapátot a klasszikus versenytávon.

PROGRAM

A síkvízi kajak-kenu versenyek során 12, szlalomban 4 számban avatnak győztest. Síkvízi kenuban négy (C–1 500 és 1000 m, C–2 500 és 1000 m), míg szlalom kenuban két (C–1, C–2) aranyérem talál gazdára. A szlalomversenyeket augusztus 11. és 14. között rendezik meg, míg síkvízen augusztus 18. és 21. között tartják az elő- és középfutamokat, 22-én (C–1 és C–2 1000 m) és 23-án (C–1 és C–2 500 m) pedig a döntőket.