A Magyar Olimpiai Bizottság hétfői sportágvezetői tanácskozásán a dopping kérdése kiemelt szerepet kapott. Molnár Zoltán csapatvezető bejelentette: a MOB illetékesei a lehető legtöbb olimpikonnal kívánnak találkozni az olimpia kezdetéig, hogy tájékoztassák őket a kérdéskörrel kapcsolatban. A következő hetekben a sportolóknak több kérdésben is nyilatkozniuk kell (így például arról, megvolt-e a MOB által előírt négy negatív doppingvizsgálatuk), és ki kell jelenteniük, hogy doppingmentesen készültek, valamint Pekingben is így versenyeznek majd. Pozitív minta esetén a MOB az ilyenkor szokásos metódust követi majd, vagyis a fegyelmi eljárás végéig megadja az ilyenkor elvárható segítséget a versenyzőnek. Ha azonban valaki nem szolgáltat mintát a játékokon, mérlegelés nélkül hazaküldi a bizottság.
Nagy Zsigmond nemzetközi igazgató kifejtette, a NOB szabályzata értelmében nyolcféle módon lehet doppingvétséget elkövetni – a pozitív minta csak az egyik ezekből. A szabályzat leszögezi: a végső felelősség a sportolóé, ám a bizonyítási kötelezettség a NOB-ot terheli. A szabályzat 2008. július 27. és augusztus 24. között érvényes, és globálisan, vagyis bárhol és bármikor ellenőrizhetők az olimpikonok – ha a NOB orvosi bizottsága úgy ítéli meg, akár kétszer is egy napon belül. Vétség esetén a NOB fegyelmi bizottságának döntését azonnal érvényesítik, függetlenül attól, hogy az esetleg csupán elsőfokú határozat. Fellebbezni 21 napon belül a nemzetközi Sportdöntőbírósághoz lehet, amely kizárólagosan jogosult a másodfokú döntés meghozatalára.
A tanácskozáson Kamuti Jenő, a MOB főtitkára elmondta, hogy a NOB által kiadott tiltólistán már szerepel az új „csodaszer”, az IGF-Long3, és hozzátette: az Európai Olimpiai Bizottságok szervezetének legutóbbi, sorrentói értekezletén elhangzott az is, hogy a WADA a növekedési hormonokkal egyetemben már az IGF-használatot is képes feltérképezni.
