A mumust kell végre egyszer legyőzni

A múlt szombati győzelmet követő negyvennyolc órás „eltávozás” után Erwin Koeman kedd délre rendelte be az edzőtáborba a játékosokat, akik napi egy edzéssel készültek a horvátok elleni öszszecsapásra. Sőt nem csak futballoztak, szerda délután a gödi bázis golfpályáján ütötték el idejüket. Közben az is nyilvánvalóvá vált, hogy a görögök elleni meccs egyik legjobbja, Huszti Szabolcs nem fenyegeti Tiger Woods vezető pozícióját a sportág világranglistáján: a válogatottság terén ma minden bizonnyal 31-ről 32-re jutó fedezet inkább kihagyta a foglalkozást.

„Féltem, meghúzom a hátam, így rá kellett döbbennem, hogy a golf nem nekem való: maradnék inkább a focinál, úgy tűnik, az jobban megy…” – indokolta hiányzását a Hannover légiósa. Utóbbi mondatából is kitűnhet, nincs gond a hangulattal, amit persze megmagyaráz a friss sikerélmény is, tudniillik „…győztes mérkőzés után mindig jó a légkör.”

A játékos szerint további elégedettségre ad okot, hogy a válogatott végre olyan körülmények között készülhet, amelyek méltóak a nemzet „kirakatcsapatához”.

„Csütörtökön örömmel tapasztaltam, hogy a Megyeri úti pálya kiváló állapotban van – folytatta Huszti Szabolcs. – Itt jegyzem meg, hogy

egy hete a Puskás-stadionban is élmény volt futballozni. Mindez csak azért érdemel említést, mert korábban nem mindig volt így. A Bundesligában hétről hétre remek talajon játszom, így nekem elhihetik: nem mindegy, milyen a pálya. Sokkal gyorsabb a játék, ha a labdát nem kell háromszor lekezelni, ha a lapos passz tényleg lapos… Ezzel természetesen nem arra célzok, hogy ha jó a talaj, akkor mindenkit megverünk, csupán érzékeltetni akartam, hogy mi mindenen múlhat a siker. Tudomásul kell venni, hogy ez az A-válogatott, nem a C- vagy az U12-es gárda, a szurkolók erre a csapatra figyelnek, így a lehető legjobb feltételeket kell biztosítani. A nemzeti együttes lakjon jó szállodában, gyakoroljon jó pályán – jelzem, ez nemcsak Nyugat-, hanem Kelet-Európában is így működik. Bízom benne, hogy mostantól Magyarországon sem lesz másként.”

A középpályás abban is bízhat, hogy az összeállítás délelőtti kihirdetésekor kiderül, ismét helyet kap a kezdő tizenegyben. Igaz, nem „tizenegyedikként”, azaz csatárként, mint egy hete, hanem egy sorral hátrébb, megszokott helyén, a bal szélen. A szituáció most annyiban más, hogy amíg Erwin Koeman már napokkal a görögök elleni találkozó előtt tudtára adta, hogy támadóként számít rá, most még csak nem is sejti, hol játszik.

Egyáltalán játszik-e?

„Fogalmam sincs, szóhoz jutok-e – ismertette a péntek délutáni helyzetet Huszti Szabolcs. – A kapitány leszögezte ugyan, hogy változtat majd néhány helyen, de hogy ez kiket érint, arról nincs tudomásom. Én nagyon szeretnék játszani, ám ez aligha számít. Mivel Erwin Koeman már jelezte, hogy mindenkit megnézne meccs közben is, meglehet, csak a kispadon vagy a lelátón jut nekem hely. Mindenesetre úgy készülök, hogy lehetőséget kapok, mert újra és újra bizonyítani akarom: lehet rám számítani.”

A 2006. augusztus 13-i Bundesliga-premier óta a Hannover alapemberévé váló labdarúgó állítja, az elmúlt napokban az sem bosszantotta, hogy a 2009 nyarán lejáró megállapodásának meghosszabbításával kapcsolatban 24 óránként kelnek szárnyra különböző híresztelések. Egyik nap még az volt a szenzáció, hogy klubja megduplázná a fizetését, mire másnap jött a „kontra”: az elöljárók visszavonták az ajánlatot…