Már nem teng-leng

Azt persze minden atlétikát kedvelő és a sportág híreit követő ember tudta, hogy Bolt a jövő nagy ígérete, sőt annál már több, hiszen az oszakai világbajnokságon 200 méteren második volt az amerikai Tyson Gay mögött. Ám az is nyilvánvaló volt, hogy rengeteget fejlődhet, hiszen még mindig csak 21 éves. Az igazi szenzációt azonban inkább 400 méteren várták tőle szakemberek. Nem is volt szó arról, hogy a legrövidebb távra eddzen, csak jutalomból versenyezhetett 100 méteren.

Boltnak ugyanis tavaly azt ígérte edzője, hogy ha 200 méteren megdönti a jamaicai rekordot, a rövidebb távval is megpróbálkozhat. Mivel a lausanne-i gálán az akkor még csak 20 éves atléta ennek eleget tett (19.75), Rethimóban 100 méteren is bemutatkozhatott (10.03). Az idei felkészülés során edzőjével a korábbinál is nagyobb figyelmet fordítottak a gyorsasági munkára, de Bolt csak azért futott rövidebb távokat, hogy még jobb legyen a kétszáza. Versenyezni mindenesetre 100 méteren kezdett, s március elején egy helyi viadalon ismét 10.03 másodpercet ment. E két eredmény alapján nyilvánvaló volt, hogy a 10 másodpercen belüli eredmény elérése nem okozhat neki gondot, ő maga úgy vélte, hogy a kingstoni gálán 9.9 másodpercen belüli időt fut. De ekkora szenzációra ő sem számított.

„A 9.76 másodperc engem is meglepett – mondta Bolt –, különösen mert az idény elején vagyunk. 9.85 másodpercet szerettem volna futni, ezt reális célnak tartottam, mert ezen a télen rengeteg olyan edzést végeztem, amilyet korábban nem. A kétszázra még nem kezdtem meg a felkészülést, az volt a tervünk, hogy előbb néhány százméteres versenyen indulok, aztán állok rajthoz a hosszabbik távon.”

Most aztán törheti a fejét, mitévő legyen, Pekingben a 100 métert vagy a kétszázat válaszsza-e. Bolt a lehető legbölcsebb döntést hozta, a táv meghatározását edzőjére, Glenn Millsre bízta.

„Nem szeretnék duplázni Pekingben, de ha edzőm úgy véli, hogy képes vagyok rá, száz és kétszáz méteren is indulok. A száz méteren nyert olimpiai bajnoki cím sokkal többet ér, mint a kétszázas győzelem, s úgy érzem, első tudnék lenni Pekingben. Eddig egyáltalán nem gondoltam arra, hogy százon világrekordot futhatok, és most sem szeretnék ezzel a kérdéssel foglalkozni. Ezen az estén minden összejött, így lehet, hogy a futásom egyszeri, megismételhetetlen eset marad. De remélem, nem így lesz. Mivel nem tudom, mit tartogat számomra a jövő, jobb, ha csak a következő versenyemre összpontosítok.”

Pedig a csúcsjavítás kérdése Bolt számára most már megkerülhetetlen, különösen mert a hét végén, élete negyedik százas versenyén ismét 10 másodpercen belül (9.92) futott. De nemcsak 100-on, 200 méteren is van esélye a csúcs megdöntésére. Hihetetlen javulása ugyanis a hosszabb távon is szenzációt ígér, előfordulhat, hogy még az idén túlszárnyalja Michael Johnson éveken át megdönthetetlennek tartott 19.32 másodperces eredményét. A szakemberek már négy évvel ezelőtt is azt mondogatták, hogy az atlantai olimpián felállított rekord megjavítására a jamaicai tehetségnek lehet esélye, hiszen Bolt 2004-ben a juniorok közül elsőként – eddig egyetlenként – tette meg a távot 20 másodpercnél rövidebb idő (19.93) alatt. Még nem volt 18 éves.

Usain Bolt első nagy sikerét a 2002-es junior-világbajnokságon aratta, ahol a három évvel idősebbek között 200 méteren diadalmaskodott. Egy évvel később az ifjúsági világbajnokságon duplázni szeretett volna, ám kétszázon megnyert aranya után a 400 méter előfutamában megsérült, s nem léphetett tovább. A következő év junior-világbajnokságán újabb sérülés miatt nem indulhatott. Az athéni olimpián azonban ott lehetett, ám ilyen állapotban labdába sem rúgott. A növésben lévő tinédzser ízülete és izomzata nem tűrte jól az edzéseket, Bolt állandóan fájdalmakra panaszkodott. Végül 193 centiméteres magasságnál megállt a növésben, edzője pedig felfogadott mellé egy gyúrót, aki mindigmindenhova elutazott vele. Sikerült megelőzni a további sérüléseket, s ebben az is közrejátszott, hogy az ifjú egyre lelkiismeretesebben, pontosabban végezte az edzéseket.

„Régebben nagyon könnyelmű voltam, csak tengtem-lengtem, és jól éreztem magam. Mivel szüleim egyetlen gyermeke vagyok, azt is mondhatjuk, hogy elkényeztettek. A sikerek gyorsan és könnyen jöttek, de mára megtanultam, ha előrébb akarok lépni, keményen kell dolgoznom. Korábban havonta többször is kimaradtam éjszaka, most már évente legfeljebb ötször megyek buliba. Az erősítőtermet sem kerülöm el. Egész télen kemény munkát végeztem annak érdekében, hogy az idén ne maradjak le Tyson Gay mögött.”