Az európai publikumot szép és hatékony futballal kényeztető szentpétervári Zenit annak rendje s módja szerint ünnepelte meg fennállása első európai kupagyőzelmét. A játékosok, bár az elvárt pezsgő helyett sört szolgáltak fel nekik az öltözőben, majd elszálltak a boldogságtól, és Dick Advocaat vezetőedző is a győztes futballhadvezérek szokásos tirádáiból építkezett. Elmondta, nem mindennap nyer az ember efféle trófeát (esetében ez nagyon is igaz, hiszen már a 61. évét tölti, és eddig nem volt neki ilyen), büszke tanítványai egész kupaszezonban nyújtott teljesítményére, arra különösen, hogy a döntőben elbírtak az esélyesség terhével is. Hanem aztán fordított a szón.
„A sikerességgel az a probléma, hogy az ember időről időre újrakezdheti az építkezést. Biztos vagyok abban, hogy néhány játékosunktól búcsút kell vennünk” – mondta a holland tréner példaként említve a szlovák védő, Martin Skrtel téli eladását a Liverpoolnak. Nem vitás, a Zenit jó néhány kiváló képességű és „veszélyeztetett korban” lévő futballistát tudhat a soraiban. A döntőbeli eltiltása ellenére az UEFA-kupa gólkirályává koronázott Pavel Pogrebnjak 24 éves, Viktor Fajzulin 22, Alekszandr Anjukov, a válogatott védő 25, a legcsillogóbb „árucikk”, a szerdán szenzációs gólpasszt adó Andrej Arsavin 26 esztendős – bőven bennük van tehát a lehetőség „életük szerződésére”, ebből a szempontból Advocaat félelme megalapozott. Csakhogy a Zenit, dacára Skrtel említett eladásának, nem tűnik amolyan piacolós pereputtynak.
Ha az ember rákattint a klub főtámogatója, a gáz- és olajiparban utazó Gazprom honlapjára, az alábbi sportos mottót olvashatja egyenesen Alekszej Miller elnök tollából: „Befejeződött a munka, amelynek során a Gazpromot nemzeti bajnokból az energiaipar világméretben is piacvezető hatalmává tettük.” Mivel a cégóriás európai terjeszkedését a szívén viselő Dmitrij Medvegyev orosz államelnök és Vlagyimir Putyin miniszterelnök az elsők között sietett gratulálni a friss kupagyőztesnek – amúgy mindketten szentpéterváriak –, kézenfekvő párhuzamot vonnunk. Szerdán a Zenit is kinőtte a nemzeti bajnok jelmezét, és mivel kelleti magát neki egy csinos csábító, nevezetesen a Bajnokok Ligája, ahol (még?) más a „piacvezető” – és amelynek az idén még csak a döntője vándorol Oroszországba –, a csapásirány tulajdonképpen adva van. Nem oly régen a másik orosz kirakatcsapat, a játékosállománya alapján ma is értékesebb CSZKA szembesült hasonló lehetőséggel. A brazil futballistákra építő, szintén bőkezűen finanszírozott fővárosiak 2005ben nyerték meg az UEFA-kupát, és mivel abban az évben bajnokok lettek, tudták, 2006 őszén próbára tehetik magukat a BL-ben (és amit akkor még csak reméltek: 2007-ben is). Végigtekintve a moszkvaiak UEFA-kupa-győztes csapatán, azt látjuk, hogy Rolan Guszev és Ivica Olic kivételével – akik összesen nem töltöttek 90 percet a pályán azon a szép lisszaboni estén – a döntőben fellépők mindegyike a CSZKA keretét erősíti ma is! (Más kérdés, hogy erejükből csak a csoportkörre futotta.)
A pénzügyi háttér a Zenitnél is irigylésre méltó, játékoseladási kényszer ott sincs, azaz Advocaat elvben nemcsak legjobbjai megtartásában, hanem a BL-ben igencsak ajánlatos rotációt megalapozó erősítésben is reménykedhet. A „piacvezető” jövőkép láttán a nyugati nagycsapatokba vágyó titánok is félretolhatják ambícióikat, legalábbis egy időre. Még a vesztes Rangers menedzsere is kínált muníciót az építkezéshez: Walter Smith csak a Barcelonát sorolta a Zenit elé az idénybeli ellenfelek játékerejét illetően. S egyvalamiben a Zenit előrébb tart a katalánoknál: az ő helye már biztos a BL őszi főtábláján.
