Az a cél, hogy Budapest is segítse a Fradit

Megvárta, míg az előtte szót kérő Rieb György elől komótosan átpakolásszák a mikrofonokat. Terry Robinson előredőlt székében, összekulcsolta kezeit, majd készségesen válaszolt a sajtótájékoztatón felé záporozó kérdésekre.

Május végétől a Sheffield United mellett az FTC Zrt. elnöke is ön lesz. Bírja majd a tempót?

De még mennyire – mondta határozottan Terry Robinson. – Nyugodtan mondhatom: mostantól Magyarország lett a második otthonom, a terveim szerint időm egyik felét Budapesten, a másikat pedig Angliában töltöm majd. Hiszen azért ott is van egy klub, amelyet működtetni kell.

Most meddig marad Budapesten?

Három napig.

Mire elég ez a rövid idő?

Arra mindenképpen, hogy reggeltől estig tárgyaljak. Öszszeállítsunk egy olyan tervet, amely a hét második felétől már amolyan munkatervként a Ferencváros előrelépését szolgálja.

Mondana példát, mi szerepel az ilyen munkatervben?

Például az, hogy milyen intézkedésekre és fejlesztésekre van szükség a klub népligeti edzőközpontjában.

Megérkezett a pénz a Ferencváros számlájára. Mostantól minden szép és jó a klubnál?

Abból a szempontból mindenképpen, hogy végre nem kell hallgatnom azokat a kérdéseket, amelyek úgy kezdődnek, hogy mikor, mennyit és miért. Ez a fejezet lezárult a klub és szerencsére az én életemben is. Persze csodát felesleges lenne várni, egy nap alatt semmit sem lehet megoldani. Első lépésként meg kell kezdeni a tartozások kiegyenlítését, a stadion fejlesztését és a csapat erősítését.

Akkor árulja el: mely labdarúgók érkezhetnek az együtteshez?

Erről még egyeztetnem kell Sir Alex Fergusonnal.

És a viccet félretéve?

Egyelőre nem tudom. Azt mindenesetre leszögezhetem: érezzük a felelősséget a magyar labdarúgás iránt. Most mondhatnám, hogy a nyártól világsztárok érkeznek az Üllői útra, de bevallom, mi másban látjuk a Ferencváros jövőjét. Az akadémiai rendszer kiépítése lehet a fő csapásirány. Persze jó lenne néhány labdarúgót az angol élvonalból idecsábítani, de arrafelé az itteni fizetések többszörösét keresik, így lehetetlen őket megszerezni.

Azaz inkább magyarokra épül a jövő Fradija?

A legszívesebben tizenegy magyar labdarúgót szerepeltetnénk a kezdőcsapatban, csak hát ez a mai labdarúgásban majdhogynem elképzelhetetlen. Maradjunk annyiban, hogy a következő hetekben körülnézünk Európában, és meglátjuk, kiket tudunk idecsábítani.

Azért a magyar másodosztály kevesek számára lehet vonzó…

Ezért is sajnálhatjuk, hogy ebben a szezonban nem sikerült kiharcolnunk a feljutást. De biztosíthatok mindenkit, annál nagyobb erővel küzdünk jövőre, hogy minden nehézség nélkül kerüljünk vissza az élvonalba. Két dolgot ígérhetek a jövőt illetően. Egyfelől kemény munkát, másfelől pedig azt, hogy mostantól vége az anyagi bizonytalanságnak a klubnál. S szeretnénk azt is elérni, hogy ennek a csodaszép világvárosnak a gazdasági ereje is felsorakozzon a Ferencváros mögé.

Mit szól a szurkolók viselkedéséhez?

Elfogadhatatlan! Ahonnan mi jöttünk, ott rend és fegyelem van a labdarúgásban, és ezt a Ferencvárosnál is szeretnénk elérni. Ha valaki a jövőben botrányt csinál, biztos, hogy többé nem lesz kint a Ferencváros mérkőzésein. Minden rendzavarót kizárunk a stadionból. Persze ezzel a lépéssel borítékolható, hogy népszerűtlen intézkedéseket is meg kell hoznunk. Tudom, rövid távon ez konfliktusokhoz vezet a klub és szurkolótábora között, de hosszú távon egyszerűen nincs más megoldás.