Csillár helyett a család

Mennyire volt nehéz felpörögni Abron ellen? Főleg úgy, hogy címegyesítést várt, és csak sima címvédő meccset kapott.Mennyire volt nehéz felpörögni Abron ellen? Főleg úgy, hogy címegyesítést várt, és csak sima címvédő meccset kapott.

Túltettem magam rajta, szerencsére sikerült ráhangolódnom a mérkőzésre. Jólesett a bunyó. Gyors voltam, a balom ott volt, ahol kellett, elégedett voltam magammal.

Utána azt mondta, nem akart felesleges kockázatot vállalni.

Mert ilyen a bunyóm. Leverhetném a csillárokat, de az nem én lennék, meg sok értelme sem lenne. Annyit bokszolok, amenynyit kell.

A szavaiba kapaszkodva: az amatőr Erdei szombat este a csillárokat is leverhette volna Drezdában.

Akkor még nem volt rajtam a súlya, hogy saját és családom biztonságát, megélhetését kell megteremtenem. Ha belemegyek egy adok-kapokba, engem is elérhetnek felesleges pofonok. Az meg semmire sem jó. Azzal azt is kockáztatom, hogy a padlóra kerülök és kikapok, ami végzetes lehet.

Akár örökre is szólhat?

Nem tudom, utána kapnék-e valami nagy lehetőséget. Kisebb gázsival és téttel pedig szokatlan lenne ismét megbarátkoznom tucatnyi világbajnoki címmeccs után. Úgy vagyok vele, hogy amíg lehet, megpróbálom magamból és helyzetemből is kihozni a maximumot.

Meddig még?

Amíg jól érzem magam a ringben, nyugodtan csinálom a dolgomat. Amíg nem érzem, hogy öreg vagyok, és mások a fejemre nőttek, a ringben megtalálnak.

Azt mondta magáról, olyan, mint a jó bor.

Szépen, lassan kezdek beérni. Már itt volt az ideje.

Mondja ezt több mint négyéves regnálás után?!

Valamikor rá kellett jönnöm. Ha az ember megszokja, hogy címvédő meccseket bokszol, ebben a folyamatban egyszer elér odáig, hogy érett lesz, és kész bárhol, bármikor bokszolni.

Antonio Tarverrel is?

Akár. Lehetséges ellenfél. Kijelentette, hogy szétnéz a világbajnokok között. Ha csak egy pillanatra is kinyitja a szemét, engem megláthat. Bajnok vagyok, ő is az. Ha azt mondja, gyere, öreg, küzdjünk meg, részemről a fáklyásmenet, megyek, az biztos.

Chad Dawson?

Nem tudom. Talán ő is képbe kerülhet. Ott is főleg a lóvén múlik a mérkőzés. Nehéz ügy, nagyon sok mindennek kell egyszerre passzolnia, hogy összejöjjön a címegyesítés.

Milyen most a viszonya az Universummal?

Miért?

Kritizálta őket az ellenfélválasztás miatt.

Nem örültek neki, de nem rossz a kapcsolatunk. Egy házasságban is vannak viták. Azért jobb óvatosnak lenni. A tulajdonosunk, Klaus-Peter Kohl olyan, mint az elefánt. Nehezen felejt.

Ezért hagyta ki a sajtótájékoztatót is?

Már szólt előtte, hogy nem lesz ott. Sőt a gálára sem jött el, de nem megy el Stuttgartba sem. Halaszthatatlan tárgyalásaira másfél hétre eltűnt.

Sdunek edzővel harmonikus a viszonya?

Mint apának a fiával. Amit mond, meg tudom csinálni, és meg is teszem. Szerintem így van ez rendjén. Abron ellen sem értek bennünket meglepetések. Sőt lehet, hogy egy kicsit felértékeltem őt. Azt hittem, hajtósabb krapek, aztán megkapta az első pofonjait, és utána nem nagyon akaródzott neki előrejönni.

Ha meg igen, Balzsay Károly szerint csak eljött pofonokért.

Beleugrott szerencsétlen az öklömbe. Nem érezte az ütőtávot, nem hitte, hogy így tudok védekezni. A feleségem, Arabella mesélte, hogy a szünetekben is csak értetlenül bólogatott, amikor az edzője próbált tanácsokat osztani neki. Kidolgoztak valamit, én meg a balegyeneseimmel leromboltam.

Sdunek szerint a világ egyik legjobb balegyenese az öné.

Tizenhárom-tizennégy éves korom óta egész jól megy, profiként meg egyre többet és jobban használom. Az amatőrök között, a nagy darálásban nem tűnt ki, mennyire jó is valójában, de a profiknál kevesebb az ütés, és sokkal feltűnőbb, hogy jé, ennek az Erdeinek még ez is ott lapul a zsebében. Pardon, az öklében.

Ahogy otthonról hallottuk, van, akinek még ez is kevés. A nyilvánosság előtt páran ismét nem kímélték.

Eddig is, ezután is nevetségesnek tartottam, tartom azokat, akik így bíráltak és bírálnak. Az igazi szakértők kritikáját elfogadom, akik meg nem azok, azok nem érdekelnek.