Otthon, édes otthon!

A lőrinci kapus, Novák András a ritmikus gimnasztika labdagyakorlatait idéző finom mozdulatokkal szelídítette meg a labdákat a szegedi szélsők ziccereinél, társai közben főleg átlövésekből találtak be a hazai kapuba. Ezért a vendégek nemcsak tartották a lépést a Szegeddel, hanem vezettek is. Az viszont a testméreteken is látszott, hogy melyik csapat az esélyesebb a győzelemre: páronként átlagosan tíz centivel magasabbak voltak a hazaiak, azt a látszatot keltve, mintha ifikkel küzdenének. Gyorsasággal és ügyességgel ellensúlyozták a PLER-mezőnyjátékosok a fizikai paraméterekből adódó különbségeket – amíg erővel bírták. Két átlövőjük, Balogh Zsolt és Szabó Péter is jól érezte, hová kell lőni Dragan Marjanacnak (a lábához), s ha nem a szegedi védők fölött dobták el a labdát, akkor vállmagasságból voltak eredményesek.

Valentin Ghionea és Vadkerti Attila viszont felváltva, ellenállhatatlanul rohamozta a Tromos kapuját. A fordulás után a 41 esztendős Zsemberi Tamás kapus igyekezett öregbíteni a lőrinciek hírnevét, s Lendvay Péter is a fénykorát idézte. A meccs talán legszebb jelenetében a Zsemberi felé repülő szlovén szélső, Luka Zvizej az utolsó pillanatban passzolta át a labdát a párhuzamosan szárnyaló Ghioneának, aki előtt ajtó-ablak nyitva volt.

Sutka Norbert hihetetlen magasságból és erővel leadott felső sarkos bombái koronázták meg a mérkőzést, amelyet a nagyobb játékerő és a hosszabb kispad döntött el a Pick-Szeged javára.