Szombaton csúcsközelbe ér het az ETO, ha ugyanis a korábban az MTK-ban futballozó, majd a Hungária körútiak edzőjeként két bajnoki aranyat (1999, 2003) nyerő mester, Egervári Sándor jelenlegi együttese szombat délután legyőzi a kék-fehéreket, a győriek hátránya egy pontra olvad a listavezető MTK-val szemben.
„Örömteli, hogy ennyire felértékelődött a Győr–MTK összecsapás, és az ETO-nak nagy esélye van a bajnoki cím egyik várományosának két vállra fektetésére – mondta mérkőzés előtti szokásos visszafogottságával Egervári Sándor. – Mindenesetre nem rakunk pluszterhet a futballisták vállára, hiszen ezen az összecsapáson csak nyerhet a Győr. Ezen azt értem, hogy a szakmai hiúságunk a helyére kerülhet, hogy okos játékra és több vállalkozókedvet feltételező mérkőzésre van kilátás, ami számunkra valódi értékmérőként szolgál.”
A szombati rivális dicsérete – „a bajnoki cím egyik várományosa” – nem jelenti azt, hogy Egervári Sándor szó szerint osztaná zalaegerszegi kollégája, Szlavko Petrovics véleményét, aki a múlt heti (zalai) MTK-győzelem után aranyérmesnek titulálta Garami József együttesét.
„A tavaszi szakasz fele még előttünk áll, négy-öt csapat is révbe érhet még – fogalmazta meg ellenvéleményét Egervári Sándor. – Tény, hogy az MTK
már túl van rangadói zömén, és vezeti a mezőnyt, de két forduló alatt változhat a helyzet. Milyen érzés belegondolni, hogy az említett négy-öt gárdában az ETO is benne van? Alakul az a csapat, amely örömet szerez a szurkolóknak, a vezetőknek és persze az edzőnek is. Nem hiszek a csodákban, például abban, hogy egy tavaly még a kiesés által fenyegetett csapat az idén a dobogó tetejére érhet. Következetes munkával el lehet jutni a csúcsra.”
A személyes szálra vonatkozó felvetés – „Az MTK kapcsán melyik élmény hagyott benne mélyebb nyomot: a bajnoki cím(ek)é vagy a kiszolgáltatottságé?” – meghallgatása utáni „mosolygós” válasz arra utal, a szakvezető megbocsátott – de nem felejt. Néhány éve a kékfehérektől azért vontak le egy pontot, mert a klub nem fizette ki a Hidegkuti-stadionnak bajnoki címmel búcsút intő vezetőedzőt. Az MTK-nak a nemzetközi kupaindulásba került a garasoskodás.
„Nyolc évet és annak minden örömét nem írhatja felül egyetlen ballépés. Sajnálom, hogy az utolsó MTK-s fél évemnek bizonyos értelemben kellemetlen kicsengése lett, de azt tudni kell: ez nem a klub, azaz az MTK és Egervári Sándor konfliktusa volt. Egy ember kreálta a történetet azzal, hogy nem volt korrekt. Ha az MTK-nál töltött nyolc évet egészében szemlélem, ez a história csupán zárójeles szösszenet, ronda lábjegyzet abban az eseménysorban, amelyet az MTK-val közösen írhattam.”
